Kezdőlap » Sorozatok » Kárpátalja anno » Kárpátalja anno: Beregszász 1931-ben
Beregszász, Kubovits palota, 1931 (Fotó: Szerhij Tisin)

Kárpátalja anno: Beregszász 1931-ben

Igazán eseménydús volt az 1931-es esztendő Beregszász történetében. A Vérke-parti város immár 11. éve állt csehszlovák vezetés alatt.

Ám az élet tovább folytatódott. A beregszásziak tanultak, dolgoztak, imádkoztak; igyekeztek megtartani magyarságukat.

Az új évet az Országos Magyar Bál megrendezésével köszöntötték a város lakói 1931. január 11-én.

Az egyházközségek sokat gyarapodtak ebben az esztendőben:

A beregszászi református templom tornya két új harangot kapott, melyeket Egry Ferenc kisgejőci harangöntő mester műhelyében készítettek.

Ugyanekkor megtartották a Kárpátaljai Református Egyházkerület beregszászi közgyűlését, melyen az a határozat született, hogy „a felekezeti tanítók alapfizetése ügyében együttműködésre hívja fel a római katolikus, a görög katolikus, a zsidó kárpátaljai egyházakat, hogy a vallástanítás nyelvében szintén az együttműködés alapján komoly lépéseket tesz, hogy a Kárpátaljai Református Egyházkerületnek az iskolaügyi minisztérium által már elintézettnek kijelentett, de az Országos Hivatal által még nem foganatosított elismertetése ügyében és érdekében egy bizottságot alakít és bíz meg az Országos Hivatalban való elintézéssel. Kimondotta a kerületi közgyűlés, hogy a missziós munkát minden erővel fokozni kívánja, hogy elkötelezi a lelkészeket arra, hogy ott, ahol nincs magyar tannyelvű iskola, a református magyar gyermekeket magyarul írni s olvasni tanítsák.”

A római katolikus közösség is ünnepelhetett 1931-ben. Ekkor iktatták be archipresbiteri méltóságába Ekkel Lajos főesperest.

A beregszászi zsidó hitközség pedig új vezetőt kapott Hirsch Salamon személyében, akit előbb főrabbi helyettesnek, majd 1931-ben főrabbinak választottak.

A helyi görögkatolikusok aktivitását példázza az 1930-ban és 1931-ben kiadott Kárpáti Figyelő nevű újság, melynek szerkesztője és kiadója Ortutay Jenő görögkatolikus pap, Beregszász akkori polgármestere volt.

Az oktatás területén ugyancsak sikeresnek mondható ez az év, hiszen 1931 szeptemberében kezdte meg a működését a beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnázium magyar internátusa, amelyben a vidéki gyermekek elhelyezéséről és ellátásáról gondoskodtak.

Emellett 1931-ben nem akármilyen osztály szerzett érettségi bizonyítványt a főgimnáziumban. A végzősök között találjuk Forgon Pál későbbi református püspököt, Katz Miksa orvost, Ragyóczi Sándor sportszervezőt, Rozenfeld András orvost, Svéd Ármin újságíró-szerkesztőt és Ilku Pál író és politikust.

Ugyanakkor a csehszlovák éra negatív hatásai is érződtek abban az időben. Husznaj Igor tanfelügyelő utasítására a beregszászi állami elemi iskola magyar tagozatának könyvtárából olyan könyveket selejteznek ki, mint Radvánszky Béla Magyar családélet és háztartás a XVI–XVII. században, Szádeczky-Kardos Lajos Konstantinápoly és magyar emlékei, Szana Tamás Száz év a magyar művészet történetéből, Benedek Elek Magyar mese- és mondavilág, Fraknói Vilmos Pázmány Péter, Thaly Kálmán Kurucvilág, Tóth Béla Mendemondák című alkotása.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!