Kárpátalja anno: Beregszász gyásznapja

Jajgatástól és asszonyok sírásától volt hangos Beregszász 358 évvel ezelőtt, 1657. június 18-án. A füstölgő római katolikus templom romjai jelezték, hogy valami szörnyűséges dolog történt a városban.
Az előző nap a vasárnapi szentmisére érkezők nem gondolhatták, hogy közülük sokan már élve nem térhetnek haza otthonukba. A Bereg vármegyébe betörő lengyel sereg katonái a templom udvarán mészárolták le a híveket, majd felgyújtották Isten házát. Az ősi épületből alig maradt meg valami.
A szörnyű tragédia – mely sokáig beárnyékolta Beregszász életét – előzményei egészen 1657 januárjáig nyúlnak vissza, amikor II. Rákóczi György (1621–1660) erdélyi fejedelem a lengyel trónra áhítozva szövetkezett a svédekkel, s megtámadta Lengyelországot.
Eleinte úgy tűnt, hogy sikeres lesz a hadjárat, a fejedelem serege sorra vette be a lengyel városokat, többek között Varsót és Krakkót.
Azonban a hadiszerencse megfordult, a svéd király magára hagyta Rákóczit, aki vereséget szenvedett a lengyel csapatoktól, s őt magát is csak magas kárpótlásért cserébe engedték el.
A Jerzy Lubomirski vezette lengyel csapatok nem érték be a győzelemmel, bosszúhadjáratot vezettek Észak-Erdély ellen, illetve Bereg, Ugocsa és Szatmár vármegyében, melynek aztán Beregszász lakói is áldozatául estek.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma