Kárpátalja anno: Beregszász: Magyar Királyi Elemi Fiúiskola

A B. Hmelnyickij (egykori Bocskai) utcán áll az idén 110 éves Kossuth Lajos Középiskola, Kárpátalja legnagyobb magyar középiskolájának neobarokk stílusú épülete. Az 1898-1901-es években épült Lechner Ödön híres magyar műépítész tervei alapján.
A Kossuth Lajos Középiskolát Lechner életének legtermékenyebb korszakában tervezte. A kétemeletes épület mindenek előtt arányos méreteivel tűnik ki, jobb és balszárnyát középen elhelyezkedő bejárati udvar osztja ketté. Homlokzatát népi motívumú madaras ornamentika díszíti.
Az épület a múlt század elejétől mint Magyar Királyi Elemi Fiúiskola működött.
1945-ben hétosztályos magyar tannyelvű általános iskolává minősítették át. Az akkori szovjet hatóságok elzárkóztak egy magyar tannyelvű középiskola megnyitása elől Beregszászban, az akkor még túlnyomóan magyar többségű városban. Az iskola végzősei tehát kénytelenek voltak ukrán vagy orosz tannyelvű középiskolákban folytatni tanulmányaikat.
Az 1956-57-es tanévben kerültek ki az első magyar nyelven érettségizők, összesen 98-an.
Az iskolának sok nagyszerű pedagógusa volt. Rövid ideig itt tanított (magyar nyelvet és irodalmat, majd ukrán nyelvet) Drávai Gizella, a városu közismert pedagógusa, a kulturális élet kiemelkedő téyezője. A magyar nyelv és irodalom tanára hosszú ideig Karádi László volt, akire ma is szeretettel emlékeznek tanítványai, kollégái. Emlékére minden évben megrendezik a Karádi László műveltségi vetélkedőt. Neves matematika tanára volt az iskolának Terebesi Viktor, akinek emlékére minden évben matematikai vetélkedőt rendeznek.
Maradandó nyomot hagytak diákjaik emlékezetében Harsányi Elza és Sík Ilona matematika, Pásztor Mihály történelem, Abkarovics Margit német, Skoba Magdolna természetrajz, Réti Ilona és Dubász Piroska orosz nyelv tanárok.
Annak ellenére, hogy az ungvári egyetemen hosszú ideig még nem engedélyezték, hogy a magyar iskolák végzősei magyar nyelven felvételizzenek, az iskola több száz végzőse szerzett főiskolai diplomát, sokan neves szakemberekké, tudósokká váltak, mint például Szótér László, a Miskolci Egyetem professzora, Kovács Péter atomfizikus, dr. Borbély Katalin idegsebész, dr. Szepessy György sebészfőorvos és mások.
Az iskola 1963 óta viseli Kossuth Lajos nevét. 1991 júliusában avatták fel bejárata előtt Kossuth Lajos mellszobrát, Somogyi Árpád Munkácsy-díjas magyar szobrászművész alkotását. Március 15-én, Nemzeti Ünnepünkön ide is elzarándokolnak a beregszásziak, hogy leróják kegyeletüket a magyar forradalom és szabadságharc vezérének emléke előtt. Minden évben eljönnek ide az egykori Vérke-parti öregdiákok is.
A diákok évről évre dobogós helyezéseket érnek el járási, megyei, országos szaktantárgyi vetélkedőkön. A végzősök zöme tovább folytatja tanulmányait, legtöbben a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, de sokan tanulnak Magyarországon is.
Forrás: karpatszallas.net