Kárpátalja anno: cipővásárlási pánik Munkácson
A napokban számos híradás jelent meg arról, hogy a háborús helyzet okozta kilátástalanság, a hrivnya elértéktelenedése és az árak folyamatos emelkedése miatt Kárpátalján pánikszerűen vásárolják fel a fogyasztók a tartós élelmiszereket, a boltok polcai kiürülnek, illetve bizonyos üzletek korlátozzák a vásárlást.
Nem ez az első alkalom, hogy a kárpátaljai magyarok ilyen megpróbáltatásokat élnek át. A második világháború alatt és később, a szovjet érában is számos megszorítás nehezítette meg az itt élők mindennapjait.
Pontosan 74 évvel ezelőtt, 1941. március 2-án az Őslakó nevű lap közölt ezzel kapcsolatban egy beszámolót: „A rádió cipőrendeletről szóló híradása után Munkácson is tömeghisztéria fogta el az embereket és megrohamozták az üzleteket.”
A pánikszerű vásárlás hátterében egy 1941. február 16-án a Budapesti Közlönyben megjelentetett kormányrendelet állt, amely korlátozta a „bőrtalpú lábbeli forgalmát”, s kötelezővé tette „az összes iparosoknál és kereskedőknél minden bőrtalpú lábbeli, csizma, cipő, bakancs, szandál stb. bejelentését és a bejelentendő készleteket egyúttal zár alá is helyezi”. „A rendelet kimondja a továbbiakban, hogy a közellátási miniszter kijelölheti azokat a kereskedőket, akik a lábbelik forgalomba hozatalával foglalkozhatnak, kiemelve a továbbiakban azt is, hogy a kisiparosok a javítási, talpalási és sarkalási munkálatokat továbbra is elvégezhetik.”
A rendelet hatására február 17-én felvásárlási láz tört ki Budapesten, de hiába rohanták meg az üzleteket a fogyasztók, a kereskedők szüneteltették az árusítást, csak 22-es számnál kisebb cipőket, papucsokat, selyemcipőket lehetett vásárolni.
A leleményesebbek ekkor a susztereket ostromolták meg, akiket ekkor még nem érintett a tiltás.
Noha Magyarország 1941 februárjában még nem volt hadviselő fél, az ország a háborús helyzet miatt egyre inkább átállt a hadigazdálkodásra.
A cipőrendeletre állítólag azért volt szükség, hogy biztosítani tudják Magyarország bőrszükségletét, melynek nagy része külföldről származott, de a háború alatt nehézkessé vált a beszerzése.
A probléma kezelésére 1941 tavaszán cipőjegyet vezettek be Magyarországon.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma