Kárpátalja anno: Dercen: függő bölcső

„A magyar…asszony ölben, karon viszi gügyögő kicsikéjét s kinnt a mezőn készít neki jó fekvőhelyet.

A lovakat kifogják s vagy a legelőre csapják, vagy a földet munkálják velők, a szekeret, pedig valami fa árnyékába tolják s a magyar asszony rende­sen kisebb ponyva vagy lepedő négy sarkát felköti a rúdjára s abba ágyalja, ott ringatja, ott csitítja szíve magzatát. Ha nem kerül szekér, három pózna is megteszi, melyeket magukkal visznek, odakinnt fennt összekötözik s ugyanazt a ponyvahintát kötik két póznába vert szögekhez. Így van ez sok helyen.
…A beregmegyei vereczkei függő hinta már valamivel bonyolultabb, mert ehhez két félköralakú bükkfadeszka kell, melyek kerületi szélébe lyukakat fúrnak s nyírfából faragott összekötő botokat dugnak beléjök. A két deszka átmérős szélébe is fúrnak két-két lyukat s azokba gúzst fűznek. Ezt a gúzst rendesen tűzön pirított fenyőfagalyakból csa­varják. Végre a mestergerendára húzott két tartó kötél kerül a guzsfülekre.
A máramarosi ruténeké ettől abban különbözik, hogy a két guzsfület hosszanti lécz köti össze, melynek közepén erre merőlegesen rövidebb léczet szegeznek s ez utóbbit a födéldeszkák s a gerenda közötti hézagok valamelyikébe dugják, miáltal a bölcső könnyen fel van akasztva s épen olyan gyorsan le is vehető. Mindkettőre oldalt zsineget is szoktak kötni, hogy ránczigálásával a hintát távolabbról is meg lehessen indítani.
Forrás: oszk.hu