Kárpátalja anno: Drugeth János szobrának leleplezése Ungváron

Drugeth János (1292–1335) szobrát 1943. június 27-én avatták fel Ungváron.  Az emlékművet Ungvári Lajos szobrász készítette el a város közadakozása, dr. Megay László polgármester és a magyar kormány támogatása jóvoltából. Az ünnepségen jelen volt a város valamennyi egyházi és világi méltósága. Antal Miklós pápai kamarás, tanügyi főtanácsos és gimnáziumi igazgató akkor mondott beszéde egy kis füzetecskében fennmaradt.  Nem úgy, mint a szobor, amelynek sorsáról semmit sem tudunk.

Antal Miklós beszédében hosszasan ecsetelte a Drugeth család, köztük János érdemeit, aki bátyja, a gyermektelenül meghalt Fülöp után átveszi a Drugeth család birtokait:

„…Károly Róbert meghívásának János csak 1312-ben tehetett eleget. A királynak bizalmas tanácsosa lesz, megnyeri annak kegyét, hasznos szolgálataiért 1322-ben elnyeri a roppant kiterjedésű gerényi uradalmat, melyhez Ungvár és környéke is tartozott; fivérének, Fülöpnek, 1327-ben bekövetkezett halála után a király reá ruházza át annak összes birtokait Sárosban, Zemplémben, Homonnán; 1328-ban Ung-, Zemplém-, Fehér-, Tolna- és Somogy-vármegyék főispánja, majd 1328-tól haláláig, azaz 1335-ig az ország nádora. Ő szervezi meg a gerény– ungvári uradalmat, kiemeli Ungvárt eddigi elhagyatottságából, megépíti az akkor Ungvárt jelentő Gerényi várkastélyt, templomát és kolstorát. Felveszi a család első prédikátumát, a gerényi előnevet, melyet halála után Miklós nevű fia örököl a gerény–ungvári birtokkal együtt, s ily módon az öregebb, azaz a gerényi Drugeth-ágnak lesz megalapítója; ez az ág a XV. században, 1437-ben hakt ki. „

(A szoboravatáson elmondott beszédet tartalmazó füzet megtalálható a szervezés alatt álló Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár polcán.)

Marosi Anita

Kárpátalja.ma