Kárpátalja anno: Firczák Gyula görögkatolikus püspök
179 évvel ezelőtt, 1836. augusztus 24-én kétnapos csecsemőjét ringatta a horlyói görögkatolikus parókia tisztaszobájában Firczák Bazil helyi lelkész felesége, Hadzsega Terézia. Nem is sejtette, hogy a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye jövőbeli püspökét tartja a kezében.
A gyermeknek – aki a keresztségben a Gyula nevet kapta – Kecskovszkij Mihály ungdaróci parókus szolgáltatta ki a szentséget.
A kisfiú szépen cseperedett, hatévesen megkezdte Munkácson elemi iskolai tanulmányait, majd Ungváron, Szatmárnémetiben és Kassán járt gimnáziumba.
Ezt követően a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye akkori püspöke, Popovics Vazul Bécsbe küldte teológiát tanulni. 1860-ban fejezte be a képzést és szerezte meg doktori fokozatát.
Hazatért Kárpátaljára, s az ungvári papnevelő intézet tanára lett. Közben megnősült, Gerevics Emíliát vette feleségül. 1861. szeptember 26-án pedig pappá szentelték. Hitvese 15 hónap házasság után meghalt, s innentől kezdve Firczák Gyula az egyházi és a politikai életnek szentelte magát.
Folytatta tanítói munkáját a papnevelő intézetben, melynek előbb professzora, majd rektora lett. Emellett a kántortanítók árva lányintézetének az igazgatója lett. Fontosnak tartotta, hogy tanítványai a teológiai tudás mellett műveltek is legyenek, ennek érdekében zenekört és egyházirodalmi iskolát szervezett számukra.
Papjainak olvasottságára is odafigyelt, püspöksége alatt több mint kétszáz könyvet és közel ötven folyóiratot ajánlott nekik olvasásra.
Emellett arra ösztönözte papjait, hogy gyümölcsfatermesztéssel és kertészkedéssel egészítsék ki keresetüket.
Tevékenysége elismeréséül 1879-ben becsületvölgyi apáttá, 1886-ban pedig nagypréposttá nevezik ki.
A politikai életbe is bekapcsolódott: 1887–1891 között országgyűlési képviselőként tevékenykedik a szabadelvű párt színeiben. Ebben a minőségében az Északkeleti Felvidék oktatási, nevelési, szociális és gazdasági gondjainak megoldására törekedett. A képviselőházban az oktatási bizottság elnöke volt egészen püspöki kinevezéséig, amikor a főrendiház tagjává választották.
Ez utóbbi 1891-ben következett be, amikor az egyházmegye korábbi főpásztora, Pásztélyi Kovács János elhunyt, s helyébe Firczákot választják meg püspöknek.
Ferenc József király 1891. május 26-án, XII. Leó pápa 1891. december 17-én prekanonizálja a kinevezést, majd 1892. április 10-én, virágvasárnap az eperjesi székesegyházban Vályi János eperjesi püspök szenteli püspökké Firczákot.
Gyakorlatban csak egy évvel később, 1892. május 1-jén veszi át a püspöki hivatal vezetését, melyet húsz éven át, 1912. június 1-jén bekövetkező haláláig lát el.
Beiktatása után új fejezet következik életében és munkásságában.
Többek között tanítóképzőt alapít Ungváron, létrehozza a kántortanítók árva leányainak „Erzsébet” intézetét, papárvalány-nevelőintézetet működtet, illetve alapítvány keretében gondoskodik a szegény gyerekekről. Emellett állami segélyt eszközöl ki az özvegy papnék és az egyházi építkezések számára, valamint megismerteti a ruszin népet a szövetkezeti élettel. Csaknem 100 fogyasztási és hitelszövetkezetet alakít ki Hegyvidéki akció nevű programja keretében.
A szegények és rászorultak megsegítése mellett kiemelkedő szerepet vállal az 1896-os millenniumi megemlékezések kárpátaljai megszervezésében: millenniumi bizottságot hoz létre, az ungvári megemlékezésen a várban celebrálja a szent liturgiát, a munkácsi ünnepségen pedig ő a szónok.
Érdemeiért mind az uralkodó, mind a pápa számos kitüntetésben részesíti: többek között megkapja a Lipót-rend középkeresztjét, az I. osztályú vaskoronarendet, illetve pápai trónállóvá, római gróffá és házi főpappá, majd „valóságos belső titkos tanácsossá” nevezik ki. Ezen kívül a Magyar Királyi Tudományegyetem (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem – a szerk.) díszdoktorrá is avatják.
A földi kitüntetések után remélhetőleg égi jutalmát is elnyerte Firczák Gyula, amikor 1912. június 1-jén életének 76., papságának 51., püspökségének 21. évében lelkét visszaadta Teremtőjének. (Marosi István: Firczák Gyula (1836-–1912) munkácsi püspök élete és munkásságának súlypontjai című munkája alapján.)
Marosi Anita
Kárpátalja.ma