Kárpátalja anno: görögkatolikus ereklyekendő

Húsvétra, Jézus feltámadásának örömünnepére készül a keresztény világ. Az ezt megelőző úgynevezett nagyhét azonban Jézus szenvedésének és kereszthalálának állít emléket.

A katolikus egyházban nagycsütörtökön Jézusnak az apostolokkal elköltött utolsó vacsorájára, illetve az Oltáriszentség, az Eucharisztia megalapítására emlékeznek. Nagypéntek Jézus szenvedésének, kereszthalálának és temetésének a napja, amikor a hívek szigorú böjtöt tartanak, s a templomot is megfosztják a díszítésektől (virágoktól, gyertyáktól). A nagyszombat húsvét vigíliája, Krisztus sírban pihenésének emléknapja.

Nagycsütörtöktől nagyszombat estig a harangok is elhallgatnak, régi mondás szerint „Rómába mennek”. A híveket ezeken a napokon kereplőkkel hívják a templomba.

Nagyhét alkalmából erre a napra egy régi, Popovics Bazil (1796–1864) munkácsi görögkatolikus püspök által kiadott, majd Firczák Gyula (1836–1912) munkácsi görögkatolikus püspök által újraszentelt ereklyekendőt, antimenziont ábrázoló képet választottam.

A görögkatolikus egyházban használt, vászonból készült, téglalap alakú kendő Jézus keresztről való levételét vagy sírba tételét mutatja be. A kendő hátoldalára egy kis tasakot varrnak, melybe a püspök nagycsütörtökön valamelyik szent ereklyéjét helyezi bele, majd pecsétjével hitelesíti az antimenziont. A kendőn szereplő püspök neve azt jelzi, hogy a szent liturgián részt vevők közösségben vannak az egyházmegye vezetőjével.

Az ereklyekendő eredetileg az oltárt helyettesítette, ezért hordozható oltárnak is nevezték. Nélküle nem végezhető szent liturgia.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma