Kárpátalja anno: Huszt váráról

A huszti vár megunhatatlan témája a Kárpátalja anno sorozatnak. Költőket, utazókat, festőket ihletett meg ez a több évszázados erőd, mely romokban ugyan, de még ma is ott magaslik Huszt városa felett.

Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című műben így írnak róla:

˶Máramarosban 1303-ban már a király ispánját látjuk Miklós „comes” személyében; az öt koronaváros 1322-ben, illetőleg 1352-ben nyeri kiváltságát. Ezek a városok voltak abban az időszakban a megye szellemi életének fő fészkei, míg a hadászat főpontjáúl a huszti vár szolgált.

A huszti vár a sóbányákkal együtt királyi birtok volt. A koronauradalom 1556-ban Huszttal együtt az erdélyi fejedelmek birtokába ment át, s 1570-ben a megye már az Erdélyhez kapcsolt „Részek”-hez tartozott. Azonban 1703-ban véglegesen visszacsatoltatott az anyaországhoz. II. Rákóczy Ferencz harczai alkalmával a megye lakói 4.000 gyalogossal és 800 lovassal erősítették a fejedelem hadseregét. A szatmári béke után terűletének nagy része ismét koronajószággá, részint kincstári birtokká lett.˝

A fent látható képet pedig Paur Géza nagyváradi születésű festő, illusztrátor, művészeti író, Hollósy Simon tanítványa készítette a várról.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma