Kárpátalja anno: Janics Mihály sütőmester, Ungvár

A kenyeret évszázadokon keresztül házilag sütötték, s csak lassan, a 14. századtól jött létre a sütőipar, s alakultak meg az első céhek.

Ahol olyan kevés volt az iparos, hogy önálló céhet nem tudtak létrehozni, ott más szakmákkal összefogva léptek érdekszövetségbe a pékek, akik a 19. század elején két csoportra oszlottak: a „fehérpékek” fehér kenyeret, kiflit, zsemlét, finomsüteményt készítettek, míg a feketepékek házi kenyeret, paraszt- vagy vendégkenyeret, barna kenyeret és kalácsot sütöttek. Idővel változott a fogyasztók igénye, s fehérpékek barna kenyeret, kalácsot, zsemlét, kiflit, vajastésztából készített süteményeket és cukrásztermékeket, a feketesütők pedig fehér és burgonyás kenyeret, zsemlét is sütöttek.
A sütőipari termékek előállításához a házi sütőkemencékhez hasonló, hat-nyolc négyzetméter alapterületű, közvetlen fűtésű kemencéket használtak, amelyeket kizárólag fával fűtöttek. A tésztát fateknőben, kádakban készítették el. A pékségek felszereléséhez hozzátartoztak az üstök, a tálak, a mérlegek, a sütőformák, a kelesztőkádak, a vető- és kisütőlapátok, a kosarak és a sziták. Sok helyen a sót is az üzemben őrölték. A termelőmunka folyamatos volt: este elkészítették a kovászt, reggel megkelesztették a tésztát, majd a dagasztás, a szakajtás és a sütés lépése következett. A pékségeknek többnyire az üzem mellett saját boltjuk volt, ahol naponta több alkalommal lehetett friss áruhoz jutni.
Az 1872-ben megalkották az első ipartörvény, mely eltörölte a céheket, és szabaddá tette az ipar gyakorlását.
Ezzel egy időben, az 1870-es évek elején megjelentek az első sütőipari gépek (darálók, burgonyazúzók), melyeket Ausztriából hoztak be. A fejlődés újabb lépéseként dagasztógépet és műkemencét használtak a pékek.
A 20. század elején az ungvári sütőipar is virágzott. Janics Mihály sütőmester ungvári péksége a kenyér mellett torták és tészták sütését is vállalta. Az édességet kedvelő Ung-partiak Avzijevics Achmed olasz, illetve Csamil Ilján török cukrászdáját is kipróbálhatták.
Közismert volt továbbá Ungváron Gaál Béla kenyérgyára, Hoffman Károly cukrászdája, Kahán László mézeskalácsa és Miskolczy Árpád cukrászdája.