Kezdőlap » Sorozatok » Kárpátalja anno » Kárpátalja anno: Kállay Miklós beszéde Huszton
Huszt, 1943. november 7. (Forrás: www.filmhiradokonline.hu)

Kárpátalja anno: Kállay Miklós beszéde Huszton

Tizenötezer fős tömeg jelenlétében avatták fel Huszton 1943. november 7-én az első világháborúban, valamint az akkor tartó második világégésben elesett hősök emlékművét. Az egész Kárpátalját megmozgató eseményen részt vett Kállay Miklós, Magyarország akkori miniszterelnöke.

Az államfő különvonattal érkezett meg Huszt vasútállomására, ahol a felsőházi képviselők közül Demjanovich Péter, Ganyó István és Kricsfalussy-Hrabár Endre fogadta. Mellettük Dudinszky Béla, a Máramarosi Közigazgatási Kirendeltség vezetője is megjelent az állomáson, kíséretében a kirendeltség körzetébe tartozó 15 község bírójával, valamennyi kárpátaljai országgyűlési képviselővel, illetve 98 ruszin község lakosságával. Kállayt kárpátaljai útjára elkísérte Csatay Lajos honvédelmi miniszter, Lukács Béla tárca nélküli hadigondozási miniszter, Antal István tárca nélküli nemzetvédelmi propagandaminiszter, Tomcsányi Vilmos Pál, Kárpátalja kormányzó biztosa, továbbá Bródy András országgyűlési képviselő, aki ruszin nyelvre fordította a miniszterelnök beszédét.

Az államférfiak a vasútállomásról Huszt központjába vonultak, hogy leleplezzék az emlékművet, melyet Budapest ajándékozott a máramarosi városnak.

Kállay Miklós itt elmondott beszéde fennmaradt az utókor számára.

A teljes szöveg a beregszászi Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltárban található meg, ebből idézünk most egy részletet:

„Az ősi magyar huszti vár alatt áldozni akarok ma azok emlékének, akik legdrágább kincsüket, életüket áldozták hazájukért. Mikor ezt az áldozatot hozták azok, akiknek az emlékét ünnepeljük, még nem tudták, nem gondolták, nem hihették, hogy megtörténhetik az is, hogy egy hazának a fiait el lehessen választani egymástól.

Pedig tényleg megtörtént, hogy határvonalat húztak Kárpátalja földje és Magyarország többi rész közé. De ezt a határvonalat nem tudták meghúzni majdnem ezer év történelme és százezrek összeforrott lelke közé.

Nem tudták megállítani a folyók folyását, másfelé fordítani a hegyek lejtőjét, megváltoztatni azt, amit Isten egynek teremtett.

De ez már igazán a múlté. Ma megint egyek vagyunk, egy hazának jogokban és kötelességekben egyformai fiai.

És le akarom szögezni, hogy ha el is voltunk húsz éven keresztül vágva egymástól, hűtlenek egymáshoz nem lettünk. Ez a nép, melynek földjén most itt állok, hűséggel és vágyakozással tekintett le az Alföld felé, mi pedig szeretettel és bizakodó hittel ide a Kárpátok koszorújára…”

 

Kállay Miklós a beszédét követően felavatta az emlékművet, melyen vörös márványtáblákra vésték rá az első világháborúban elesett 145 huszti férfi nevét, valamint azét a 13 hősi halottét, akik az akkor még tartó második világháborúban elhunytak. (Az emlékmű csak rövid ideig állhatott, a szovjet megszálló katonák lerombolták.)

A továbbiakban a jelenlévők elénekelték a magyar és a ruszin himnuszt, majd a Rákóczi-indulóra elvonult a honvéd díszszázad.

Később Kállay huszti beszédét Antal István nemzetvédelmi-propaganda miniszter 14 oldalas, fényképekkel illusztrált füzet alakban, ruszin nyelven is megjelentette, s széles körben terjesztette.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in Huszt, Kállay Miklós
Kárpátalja anno: A huszti beteglátogatók

Jókai Mór szellemesen írja le A huszti beteglátogatók című elbeszélésben, hogy hogyan foglalták el egykor a kurucok Huszt várát. Íme...

Close