Kárpátalja anno: Kapisztrán Szent János nagyszőlősi sírhelye

Ma ünnepeljük a nándorfehérvári győzelem 563. évfordulóját. Ezen a napon emlékezzünk meg a török elleni küzdelem kiemelkedő alakjáról, Kapisztrán Szent Jánosról, akinek a földi maradványai a hagyomány szerint valahol Nagyszőlősön találhatóak.

Kapisztrán János az itáliai Capestrano városában született 1386. június 24-én. Ifjúkorában jogot tanult, s előbb sikeres bíró, majd a nápolyi törvényszék elnöke lett. 1412-ben Nápolyi László Perugia kormányzójává nevezte ki. 1416-ban azonban a szomszéd tartományi központ, Rimini ura elfogta és börtönbe vetette. A fogság alatt János életfelfogása gyökeresen megváltozott, s úgy döntött, hogy ferences szerzetes lesz. Sienai Szent Bernardin tanítványa lett. 1420-ban szentelték pappá, s vándorprédikátor lett. Nevének hallatán akkora tömeg gyűlt össze, hogy a templomok nem tudták befogadni az embereket, így aztán többnyire a tereken tartotta beszédeit. Később az inkvizíció fő vezetőjeként tevékenykedett Ferrarában, Velencében, majd Szicíliában.

A pápák gyakran bízták meg követi feladatokkal. 1446-ban a francia király udvarába helyezték pápai nagykövetként, ahol 1449-re sikerült végleg felszámolnia az akkor már 70 éve fennálló avignoni ellenpápaságot.

1451-től működési helyét a Habsburgok bécsi udvarába tette át, mint a pápa apostoli nunciusa. Szolgálatának ideje alatt bejárta a Német-római Birodalom, Csehország és Magyarország területét. Huzamosabb időt töltött IV. Kázmér lengyel királynál is.

Miklós pápa 1447-ben valamennyi eretnek inkvizítorává tette. Kapisztrán az inkvizíció vezetőjeként az eretnekek üldözését irányította Lengyelországban, Németországban, Csehországban, Magyarországon és Moldvában.

1450-ben III. Frigyes német-római császár ausztriai prédikációs körútra hívta.

Miután 1453-ban Konstantinápolyt elfoglalták a törökök III. Kallixtusz pápa a hetvenes éveihez közeledő Kapisztrán Jánost küldte, hogy fanatikus lelkesedésével főként Németországban az Oszmán Birodalom ellen gyűjtsön kereszteseket. 1455–1456-ban Magyarországra érkezett ezzel a céllal.

A sikeresen összegyűjtött irreguláris sereggel 1456 nyarán Hunyadi János táborába sietett, hogy segítse őt Nándorfehérvár megvédésében, melyet akkor már II. Mehmed szultán serege ostromolt. Közreműködésével sikerült visszaverni a törökök támadását.

A nándorfehérvári győzelmet követően Kapisztrán gyóntatta és adta fel a pestises Hunyadi Jánosnak az utolsó kenetet. Nem sokkal később maga is elkapta a halálos betegséget. Ekkor már a Szerém vármegyei Újlakon volt, ahol maga V. László király is meglátogatta a ferencesek rendházában. Kívánságára a pápától kapott kereszttel ékesített ruhában temették el. Kapisztrán Jánost 1724-ben szentté avatták.

Holtteste azonban egy török támadás során eltűnt Újlakról.

A legendák szerint Kapisztrán földi maradványait a ferencesek nagyszőlősi rendházába vitték.

Miután a XVI. század közepén Nagyszőlős ura, Perényi Ferenc protestáns hitre tért, feldúlták a kolostort, a szerzeteseket megölték vagy elűzték, s a templomban található ereklyéket a rendház kútjába dobták. Istvánffy Miklós (1538–1615) történetíró Regni Hungarici Historia című művében ír erről.

1672-ben Podjebráci Ambrus, egy cseh származású ferences rendfőnök kísérelte meg Nagyszőlősön felkutatni Kapisztrán János maradványait. Beszámolójában így ír: „És mikor tovább és mélyebbre jutottunk, mindnyájan csodálatos illatot éreztünk, halkan egymáshoz azt suttogtuk: Itt lesz Szent Kapisztránói János teste. Közben a mi kálvinista orvosunk, aki semmit sem értett abból, amit egymás között mondottunk, magyar nyelven ezen szavakra fakadt: Atyák, olyan illatot érzek, amilyet életemben sohasem éreztem…” Sajnos az igazsághoz ezúttal sem sikerült közelebb jutni, ugyanis a kút teljes megtisztításának először egy hatalmas szeptemberi felhőszakadás vetett véget, majd Thököly Munkács felé tartó csapatai verték félholtra az atyákat, és rabolták ki a kolostort.

Később a jezsuita Trsztyanski János (1706–1781) Topographia magni Regni Hungariae című írásában 1750-ben megerősítette azt a feltételezést, hogy Kapisztrán csontjait a nagyszőlősi kútba vetették. A nagyszőlősi kutatások egészen a XX. századig tartottak, minden különösebb eredmény nélkül. 1903-ban a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából Sztehlo Ottó mérte fel a terepet. Addigra azonban a terület új tulajdonosa kitisztíttatta a betemetett kutat.

Kapisztrán Szent János földi maradványait azóta sem találták meg.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma