Kezdőlap » Sorozatok » Kárpátalja anno » Kárpátalja anno: Kislécfalva
Kislécfalva görögkatolikus temploma

Kárpátalja anno: Kislécfalva

A Munkács melletti Kislécfalva (ukránul Lecovicja) az évszázadok során számos nevet viselt.

A XVII. században a település mellett folyó patakról Kis-Dubrovicának nevezték el, majd Lécfalvának, és 1918-tól Kislécfalvának hívták.

Lehoczky Tivadar Bereg vármegye monographiája című munkájában azt írja a községről, hogy Gróf Eszterházy Miklós és neje, Derzsffi Orsolya 1613. január 1-én kenézségi kiváltságot adott ott Mohucz Sándornak. A hagyomány szerint a falu egy későbbi, 1649-ben ott szolgáló kenéz, Lecz János nevét vette fel. A kenéz igen módos volt: nyolc ló, nyolc ökör, három tinó, nyolc tehén, száz juh, tizenhárom sertés és négy méhkas birtokosának mondhatta magát. Testvérei, Simon és Mihály hasonló tulajdonnal rendelkeztek.

Lehockzy 1881-es összeírása szerint Lécfalván görögkatolikus vallásúak éltek. Miután leégett a fatemplomuk, egy kőtemplomot emeltek, melyet Mihály angyal tiszteletére szenteltek fel 1887-ben. A templom tornyában három harang lakott, melyek közül az egyiket 1913-ban a településről Amerikába kivándoroltak vásároltak.

Az egyházközség Nagyberesztó filiájaként működött.

1910-ben Kislécfalva 649 lakosából 9 magyar, 31 német és 607 ruszin nemzetiségű volt. Ebből 8 római katolikusnak, 616 görögkatolikusnak, 25 izraelitának vallotta magát.

1910-től a településen kovácsműhely működött.

A község első általános iskolája 1938-ban épült fel.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

Read previous post:
Semjén: folytatódnak a külhoni gazdaságfejlesztési programok

A külhoni magyarságot segítő gazdaságfejlesztési programok folytatását ígérte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszterjelölt az Országgyűlés nemzeti összetartozás...

Close