Kárpátalja anno: különös házasság
Több mint száz éve, 1900-ban írta meg Mikszáth Kálmán a Különös házasság című regényét, melynek főszereplője, Buttler János Kárpátaljához is köthető.
A műben szereplő Buttler Jánosnak és barátjának, Bernáth Zsigmondnak több birtoka volt térségünkben.
A XIX. század első felében Palágykomoróc egy részét Buttler János birtokolta, valamint Ungtarnóc (itt volt birtoka Bernáth Zsigmondnak is) és Őrdarma települések ura volt. Ez utóbbi falu mellett, a Bozos tanyán kastélyt is építtetett a gróf. A Buttler család a krónikák szerint bőkezűen támogatta az ungi református gyülekezeteket.
Mindezek okmányokkal igazolhatóak, azonban a Mikszáth művében olvasható történet – noha az író szerint igaz, s egy korabeli krónika alapján íródott – sok esetben nem felel meg a valóságnak.
A különös házasság története gróf Buttler János és az olaszröszkei bíró lányának (ilyen település valójában nincs, a bíró és családja Girincsen lakott), a megesett Mariskának a nem mindennapi – és nem egészen törvényes úton köttetett – házasságát és annak következményeit meséli el.
A történet szerint Buttler és a barátja, Bernáth Zsigmond húsvéti ünnepekről utaznak visszafelé Sárospatakra, amikor megszállnak az olaszröszkei bíró házában. A ház ura fondorlatos csellel összeházasítja Buttlert a lányával, akit korábban a helyi plébános csábított el.
A csalárd módon megkötött házasságot hiába igyekszik a későbbiekben Buttler érvényteleníteni, nem sikerül neki. Így azonban nem vezetheti oltár elé azt a lányt, akit valóban a feleségének kíván választani.
A valóságban Buttler gróf a gimnáziumi tanulmányait sem fejezte be, és az osztálytársnak vallott Bernáth Zsigmond pedig több mint 17 évvel volt fiatalabb Buttlernél.
Emellett Buttler mindenféle kényszer nélkül, szerelemből vette feleségül Döry Gábor lányát, Katalint, akivel néhány év után megromlott a házassága, amelyből gyermek sem született.
A férj idővel egyre inkább vágyott egy utódra, akit feleségétől nem kaphatott meg. Ezért 35 évnyi „házasság” és több évtizedes különélés után Buttler érvényteleníttetni akarta az egyházi frigyet. Ennek érdekében csalárd eszközökhöz folyamodott: hamis tanúkat sorakoztatott fel a bíróság előtt, akik mind azt állították, hogy az ifjú Buttler kényszer hatására vette el Döry Katalint.
Az egyházi bíróság alaposan kivizsgálta a házasságkötés körülményeit és megállapította, hogy az esküt érvényesen tette le a fiatal pár, így esküvőjük törvényes és felbonthatatlan.
A házasság érvényben maradt, Buttler pedig még jó néhány évig fizethette a tartásdíjat nejének, akivel halála napjáig haragban állt. Felesége hét évvel élte túl.
Ha különös házasságuk nem is tartott örökké, a róluk írt történet bekerült a magyar szépirodalomba, halhatatlanná téve a frigyet.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma