Kárpátalja anno: kurucok Huszt várában

312 évvel ezelőtt, augusztus 17-én foglalták el Rákóczi kurucai Huszt erődítményét.

1703 tavaszán Huszt várában még gondtalanul élték a mindennapokat az erőd katonái, ám hamarosan azt hallhatták, hogy breznai kiáltványában II. Rákóczi Ferenc hadba hívta az ország „nemes és nemtelen” lakóit, s átvette Esze Tamástól a vörös színű kuruc zászlót. Alig telt el egy hónap, amikor újabb hírek érkeztek a várba: 1703. június 15-én Klimiec faluban egyesült Rákóczi és Esze Tamás csapata, s a közel 3000 fős sereg 1703. június 16-án átlépte a lengyel–magyar határt, s a Vereckei-hágón keresztül Magyarországra érkezett.

Július közepén már csak egynapi járásra voltak Huszttól a kurucok, akik Tiszaújlaknál elverték az ellenük küldött nemesi csapatokat.

Végül augusztus 17-én érték el az erődöt Rákóczi katonái. Közülük az egyik máramarosi nemes, Ilosvay Imre álruhát öltött, belopódzott a várba, s könnyedén a maga oldalára állította az őrséget, mely az évek óta elmaradt zsoldja miatt már igen elégedetlen volt.

A fellázadt katonák megölték a vár parancsnokát, az osztrákokhoz hű Eitnert, az erődöt átadták a kurucoknak, s hűségesküt tettek a Nagyságos Fejedelemnek.

Egészen a szabadságharc bukásáig, 1711-ig birtokolták a kurucok Huszt várát.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma