Kárpátalja anno: Magyar Kultúregyesület

1929-ben a csehszlovák kormány anyagi támogatásával megalakult a Kárpátaljai (Podkarpatszka Ruszi) Országos Közművelődési Szövetség, melynek célja: a területen élő nemzetiségek kulturális életének összefogása.
Tevékenységétől természetesen kormánypártiságot vártak el. Ellensúlyozására, Rácz Pál lapszerkesztő kezdeményezésére, 1931-ben Ungváron létrehozták a Magyar Kultúregyesületet. A kezdeti nehézségek után 1933-tól Wellmann Mihály lett az irányítója, akinek irányításával a következő években Kárpátalja csaknem minden városában és magyarlakta településén helyi szervezeteket alakítottak. Számuk 1938-ban már 42 volt. Legnagyobb szabású rendezvényük az 1935 áprilisában Tiszaújlakon tartott Rákóczi-emlékünnepély volt, amelyen több mint tízezren vettek részt, magyarok, ruszinok és románok. A Magyar Kultúregyesület bekapcsolta a közművelődési munkába a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre (MAKK) ungvári diákszervezetét, amely előadások sorát tartotta a magyarlakta falvakban. A korábban tervezett nagy énekkar helyett 1934-ben Kárpátalján megalakult a Magyar Dalosszövetség, amely a következő években több száz szereplővel és tucatnyi énekkar fellépésével magyar dalosversenyeket rendezett Ungváron, Munkácson, Huszton, amelyeken 5–6 ezer hallgató jelent meg. Gyermek-dalosünnepeket tartottak Nagyszőlősön, Tiszaújlakon, Beregszászon. A legnagyobb szabású volt az 1936. június 7-én Ungváron megrendezett dalosverseny az Ungvári Athletikai Club (UAC) sportpályáján. A magyarországi Gyöngyösbokréta-mozgalom Kárpátalján is hatott, a Bereg megyei Szernyéről indította Balog Sándor református kántortanító, költő a Szernyei Magyar Kalárist, amely sokat szerepelt Ungváron és szerte Kárpátalján a harmincas években. A Magyar Kultúregyesület bekapcsolta a közművelődési munkába az ungvári Magyar Keresztény Rákóczi Munkás Cserkészcsapatot is. Megszervezték a Magyar Kultúregyesület tagszervezeteként a Podkarpatszka Ruszi Magyar Nőegyletet is, amely szintén lelkes munkát végzett.