Kezdőlap » Sorozatok » Kárpátalja anno » Kárpátalja anno: „Magyarságomat nem cserélném el”
A husztközi görögkatolikus templom karzata, rajta az angyalos magyar címerrel (Fotó: www.tour.uzhgorod.ua)

Kárpátalja anno: „Magyarságomat nem cserélném el”

Ezekkel a sorokkal kezdődik Simon Menyhért verse, mely a Munkácson 1937-ben megjelent Testvéreknek üzenem című verseskötetben található meg.

A bátyúi származású Simon Menyhért költő és hírlapíró (1897–1952) a két világháború közötti kárpátaljai költészet meghatározó alakja volt. A cseh érában hat verseskötetét adták ki, emellett részt vett számos újság szerkesztésében. Az 1924-től minden szerdán, pénteken és vasárnap Ungváron és Munkácson megjelenő gazdasági, társadalmi, politikai lap, a Kárpáti Híradó főszerkesztője volt, valamint a független politikai lap, a Reggeli Híradó szerkesztése is az ő nevéhez fűződik.

Életművének adatait Bagu Balázs bátyúi nyugalmazott magyartanár gyűjtötte össze, dolgozta fel, és ő kezdeményezte, hogy a költő szülőházának falán állítsanak emléktáblát.

Bátyúban utcát is elneveztek Simon Menyhért tiszteletére, valamint évente megrendezik a Bátyúi Költészeti Napokat és a Simon Menyhért Napokat. A költő nevét viseli a Simon Menyhért Irodalmi Társaság.

 

 

A fent említett vers pedig így szól:

 

Magyarságomat

                                 nem cserélem el

Más boldog népek nemzetségére:

Szabadsághősök s költők sora buzdít

Magyarságunkban nemesre és szépre!

 

Kevés más nép van, melyben annyi hit

Mozdítana meg sírzáró követ,

Mely élő hites bizonysággal tudná,

Hogy minden halált szebb élet követ!

 

Kevés más nép van, amely úgy kibírna

Félévezredes nyomort, írtást, átkot,

Melynek nevében zsenik egész sora

Jó emberségért egekre kiáltott!

 

Kevés más nép van, mely oly tisztultan lát

Teremtőt, létet, jövőt, embersorsot

S tudná, hogy barbár bűneit legyőzve,

Testvérmunkákban lesz majd víg és boldog

 

Magyarságomat nem cserélném el,

Mert szent akarás hite lobog bennünk,

Hogy dunamenti bús testvérnépekkel

Sorvasztó sorsot végkép eltemetünk!

 

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in Bátyú
Kárpátalja anno: a bátyúi vasútállomás

Érdemes egy pillantást vetni erre az 1903-ban készült felvételre, amelyen a bátyúi indóház, azaz vasútállomás látható.

Close