Kezdőlap » Sorozatok » Kárpátalja anno » Kárpátalja anno: Mészáros Károly, Ungvár történetírója
Fotó: www.byzantinohungarica.hu

Kárpátalja anno: Mészáros Károly, Ungvár történetírója

 

194 évvel ezelőtt, 1821. július 20-án született Mészáros Károly magyar író, ügyvéd és helytörténész, aki életének egy részét Ung vármegyében töltötte, s megírta Ungvár történetét.

Mészáros Károly Hajdúdorogon látta meg a napvilágot egy elszegényedett polgári családban. Ötéves korában már olvasott. Tízéves volt, amikor a kolerajárvány elvitte az édesapját. Innentől kezdve több munkát is elvállalt (harangozás, iskolai feladatok), hogy fedezni tudja a tanulmányait. Néhány évvel később felfigyelt rá Kerekes Demeter hajdúdorogi görögkatolikus pap, aki 1837-ban fiává fogadta, és vállalta a taníttatása költségeit. Emellett számos tantárgyat – szépírást, latint, magyar irodalmat – személyesen oktatott a fiúnak. Mészáros Károly tanulmányait Debrecenben, a piaristáknál folytatta. A középiskola befejezése után az ungvári görögkatolikus papnevelő intézetbe nyert felvételt, s püspöki engedéllyel Pesten kezdte meg tanulmányait. Többek között filozófiát, nyelvészetet, magyar irodalmat, történelmet és vallástudományt hallgatott. Ezen kívül tanítói állást vállalt, illetve irodalmi kört szervezett az egyetemen, és a Nemzeti Újságba írt. Megismerkedett Madách Imrével és Vörösmarty Mihállyal, aki elismerte a fiatal író tehetségét. Az első tanév végére Mészárosban megérett a döntés, hogy a papi pálya helyett az ügyvédit választja. Pécsre utazott, ahol a tanulás mellett ezúttal is tanításból tartotta el magát. 1842-ben jelent meg első műve Eszmék az életczélairól címmel. 1846-ban szerzett ügyvédi diplomát. 1847-ben Pozsonyba költözött, s az országgyűlésről írt beszámolókat a Jelenkor és a Nemzeti Újság c. lapokba.

1848 májusában már Pesten volt, a forradalom eszméje rá is nagy hatást gyakorolt. Létrehozta az Egyenlőségi Társulatot, melynek elnöke lett. Az első felelős kormány postaügyi hivatalában vállalt számvevő feladatot. A harcok megkezdésével az Egyenlőségi Társulat tagjai is fegyvert ragadtak. Mészáros egészségügyi állapota miatt nem vállalhatott katonai feladatokat. 1848 decemberében követte a kormányt Debrecenbe, majd hadi történetíróként látogatta végig a bánát-bácskai és a tiszai seregeket. A világosi fegyverletételkor betegsége megakadályozta abban, hogy külföldre meneküljön. Hajdúdorogra ment, hogy elkerülje Haynau bosszúját. Ugyan nem ítélték el, további életét mégis végigkísérte szabadságharcos múltja.

1849 decemberében Ung vármegye törvényszéki ülnökévé nevezték ki, s Ungvárra költözött. Nem hagyta abba az írást, 1850-ben jelent meg A magyarországi oroszok története c. munkája, ami azért is fontos, mert ez az első ruszinokról szóló mű. Egy évvel később megházasodott, egy závadkai (ma Fogas község Szlovákiában – a szerk.) birtokos lányát, Kollár Amáliát vette feleségül.

1853-ban a ruszinokról szóló könyve és a szabadságharcban való részvétele miatt felmentették hivatalából. Ungváron nyitott ügyvédi irodát, de az előzőekben említett okok miatt 1856-ban ezt is be kellett zárnia. Noha Závadkán épített házat és élt családjával, eldöntötte, hogy elhagyja Ung vármegyét. Bécsben, a Magyar Sajtó c. lapban ajánlottak neki állást, de megint közbeszólt a múltja, s Pestnél nem jutott tovább. Ott írta meg az újság vezércikkeit, emellett főszerkesztő lett Kemény Zsigmond Pesti naplójánál, illetve a Törvénykezési lapoknál, a Budapesti Hírlapnál és a Gazdasági Lapokban is cikkezett.

A sok munka miatt erősen megromlott a látása, illetve felesége is nógatta, hogy költözzenek vissza Ung vármegyébe, ezért 1859-ben visszatértek Závadkára. Minajon vettek birtokot, ott gazdálkodott Mészáros.

Először iskolaszéki elnök, majd tiszteletbeli főjegyző lett. 1860-ban ismét megnyitotta ügyvédi irodáját, egy év múlva pedig beindította a Kárpáti Hírnök c. újságot, amelyben a ruszin nemzetiségi mozgalmakról írt. 1867-től jelentette meg az Ungvár, majd Ungvári Hírlap nevű lapot, 1868-tól pedig a Magyar Néplapot.

Később megírta Ungvár történetét, s az elsők közé tartozott, aki felemelte hangját egy önálló, magyar nyelvű görögkatolikus püspökség felállítása érdekében.

Élete során 26 könyv és 800 tanulmány került ki a keze közül.

1890. február 2-án hunyt el Závadkán.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in Hajdúdorog, író, Mészáros Károly
gardony emlekfal
Ennyi írót és költőt egy falon még nem látott

Huszonkét Fejér megyei költő és író emlékfalát avatták fel szombaton Gárdonyban, Gárdonyi Géza szülőházának falán, az író születésének 151. évfordulóján.

Close