Kárpátalja anno: Nagybocskó szódagyár

A nagyüzemi vegyipar első műhelye a Nagybocskón, Klapka György közreműködésével 1868-ban alapított Magyar-Svájci Szódaipar gyára volt, ahol elsősorban szódát és kénsavat készítettek.
A megnövekedett szódaigény fellendítette a hamuzsírgyártást: a 19. század elején
kisipari méretű üzemek egész sorát találjuk a Kárpátok keleti vonulatától (Görqényszentimre,
1803) Nagyszebenig és az. Aradhoz közel eső Solymos váráig. Közülük a
legjelentősebbet Bánffy Pál létesítette a szilágysági Magyarpatakon, 1815-ben.
A magas kálium-karbonát tartalmú hamuzsírt a hamu kilúgozásával, bepárlásával
és azt követő hevítésével állították elő, ami nagyon sok fát fogyasztott, tekintve
hogy a fának mindössze 1 %-a alakul át hamuvá.
Az Európában 1825-től kezdődően teret hódító Leblanc-eljárásnak egyelőre csak a
híre jutott el tájainkra Debreczeni Márton révén, aki szódagyár építésére vonatkozó
javaslatot tett a kincstárnak. A gyár azonban csak több évtizeddel később, 1868-ban
épült fel Nagybocskón (ma Ukrajna területén); hazai nyersanyagokat – aknasugatagi
konyhasót és borsabányai ként – hasznosított.
Forrás: oszk.hu