Kárpátalja anno: pacskoló asszonyok a Tiszán

Amikor először elolvastam a Szabó Lipót Könyvnyomdájában valamikor a múlt század első felében készült técsői képeslap feliratát, elmosolyodtam.

Első gondolatom az volt, hogy az asszonyok pancsolnak, játszanak a vízben. Aztán alaposabban is szemrevételeztem a képet, s rájöttem, hogy egyáltalán nem szórakoznak az asszonyok, legalábbis nem hinném, hogy a ruhamosást annak tekintették volna. Főleg abban az időben, amikor kézzel kellett tisztítani, suvickolni a ruhaneműt.

Egy szó, mint száz: a pacskolás mosást jelent. Zaicz Gábor Etimológiai szótárában olvashatjuk, hogy a szótő valószínűleg a nyelvjárásban élő pocs ‘híg sár, pocsolya’ jelentésű szavunk. Hangutánzó eredetű tő. Ebből keletkezett a pocskol, pocsol, pacskol kifejezés.

Ma már nem az eredeti jelentésében használjuk, leginkább a fürdővízben játszadozó gyermekre szoktuk érteni.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma