Kárpátalja anno: pestis a Rákóczi-szabadságharc alatt

A Rákóczi-szabadságharc idején, 1708-ban hatalmas pestisjárvány pusztított Magyarországon. A fekete halál 410 000 áldozatot követelt. Márki Sándor Rákócziról írt könyvében olvashatunk arról, hogy a nagyságos fejedelem már 1704-ben értesült a Lengyelországban kitört pestisről. Akkor arra figyelmeztette a magyarokat, hogy tartsák távol magukat a lengyelektől, azok bejövetelét pedig megtiltotta az országba.

1708-ban mégis elérte Magyarországot a halálos kór, s rohamosan terjedt. „Isten látogató ostorától valóban tarthatunk” – írta akkoriban a fejedelem. Meghagyta seregeinek, hogy a pestises helyeket mindenütt kerüljék el; inkább a pusztákon vonuljanak keresztül, s falvakban ne tartózkodjanak.

Ennek ellenére egyre többen betegedtek és haltak meg. A várakban megfogyott a gyalogság; helyüket a síkon szolgáló katonákkal pótolták. A fejedelem mindent elkövetett hadai jó és pontos élelmezéséért, mert úgy tudta, hogy „a pestis is hamarabb árt az éhező gyomornak”. Ő maga a jóféle bor hatásában bízott és két orvos, Langenthali Lang Ambrus és Hencziday doktorok vigyáztak rá. A Lang doktor által készített gyógyszert igyekezett minél több helyre eljuttatni.

1710-ben Kárpátalját is elérte a járvány. Munkácson egyre többen haltak meg pestisben. Terebesen 500-nál, Ungváron 1000-nél többen, Eperjesen naponként 35-40-en estek áldozatául a kórnak. Kevés orvos volt, csak kevesen jutottak kezeléshez. Erdélyben halálos büntetés alatt megtiltották a halottaknak való harangozást, prédikálást, pompás temetést, szabad közlekedést. Aki nem engedelmeskedett, irgalom nélkül lelőtték vagy felakasztották.

Rákóczi is veszélyben volt. Pohárnoka, csuhadárja is megbetegedett. „Se tálam, se ruhám – panaszkodott a gróf – s még a ki nagyobb: pipám sem maradt.”

1710 nyarán Zemplén, Abaúj, Sáros, Bereg, Ugocsa vármegyékben a pestis teljesen eluralkodott; Bercsényi hadai annyira megfogytak a betegség és a hazaoszlás következtében, hogy az ellenség megtámadásáról szó sem lehetett. Husztról, Kassáról, Ecsedről kihalt a helyőrség, s a fejedelem úgy látta, hogy halál ellen nincs orvosság. Nem a német: a pestis győzött le bennünket” – fakadt ki Bercsényi a kuruc haderő fokozatos felbomlása láttán.

A szabadságharc 1711-es végét Magyarország lakossága mind számban, mind anyagi erőben igen megfogyatkozva érte meg.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma