Kezdőlap » Sorozatok » Kárpátalja anno » Kárpátalja anno: salánki kántáló ének
Szent család ikon, Uzsok (Forrás: www.orthodoxy.org.ua)

Kárpátalja anno: salánki kántáló ének

Salánkiaktól hallottam először „szálláskereső Mária” éneket, mely igen népszerű a vallásos hagyományban. Számtalan változata létezik, melyek mindegyike Mária és József útjáról és szálláskereséséről; Jézus születéséről, valamint egy-egy csodáról szól.

A salánki ének a gazdag kovács vak és kezetlen lányának történetét kapcsolja össze a szent családéval.

 

„Bujdosik Mária sűrű siralmába,

Keresi nyughelyét, sehol sem találja.

 

Szent József, Mária nagy útra indultak,

Jeruzsálem felé szállást nem találtak.

 

Látják Szűz Mária szülő állapotát,

– Menj el Szűz Mária, nem adhatunk szállást!

 

Sírt a Szűz Mária, szíve fájdalmában,

Hogy hol lesz szállása, a zord éjszakában.

 

Hallod-e te kovács, könyörülj meg rajtam,

Adjál nekem szállást, nagyon elfáradtam!

 

Nem adhatok szállást, mert sok vendégem van,

Az én sok szobáim, mind elfoglaltak.

 

De a kovácsnak a vak, kezetlen lánya,

Máriának mondja, menj az istállóba.

 

Nem messze van ide egy rongyos istálló,

Betlehemi úton, ott meg is szállhatol.

 

A kovácsnak lánya rólad gondoskodik,

Jól tudom magamról, ápolás jól esik.

 

El is ment Mária rongyos istállóba,

Megszülte szent fiát szénán a jászolba.

 

Barmok leheltek rá hideg éjszakába,

Mária könnyei hulltak Jézuskára.

 

Odament a vak leány, gazdag kovács lánya,

Rongyos istállóban Máriát találta.

 

Mondja Szűz Mária a nyomorék lánynak,

Hajolj le te lányom, vedd föl szent fiamat!

 

Lehajolnék hozzá, fájdalom, nem látom,

Nincs kezem, szent fiad fölvenni nem tudom.

 

De lehajolt a lány, kinyíltak szemei,

Kinyúlnak kezei Jézuskát felvenni.

 

Óh csodák csodája, a kovács vak lánya,

Kinyújtván két kezét Mária szavára.

 

Lehajolt Jézusért, lett szeme világa,

Tündöklött kezében világ megváltója.

 

Hazatért a vak lány, vígan, nagy örömmel,

Kis Jézust láthatta, megjött szeme fénye.

 

Így szólítá atyját és az édesanyját,

Látták a szemeim ártatlan Jézuskát.

 

Úgy van, kedves atyám, nagyon gazdag kovács,

A szűz Máriának mért nem adtál szállást?

 

Jaj, ha tudtam volna, a legszebb szobámba,

Adtam volna neki szállást a házamba.

 

Inkább én feküdtem volna istállóba,

Sem hogy Szűz Mária, s ártatlan Jézuska.

 

Ó a Szűz Mária tett olyan nagy csodát,

S meggyógyította a kovács vak lányát.

 

Szentháromság Isten adja és engedje,

Áldassék közöttünk közöttünk a drága szent neve.”

 

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in kántálás, karácsony
Nem szabad elfelejtenünk, hogy Jézus Krisztus születését ünnepeljük

A kereszténységnek több mint két évezrede ugyanaz az üzenete karácsonykor, a remény megszületése. Az M1-en Erdő Péter bíboros, prímást, esztergom-budapesti...

Close