Kárpátalja anno: Schossel András és a munkácsi vasgyár

Igazi különlegesség ez az 1860-as években Munkácson készített, részben szürkére ónozott, áttört mintával díszített öntöttvas sakktábla, mely Schossel András kárpátaljai mester munkáját dicséri.

A 32×32 cm-es táblát és a rajta lévő 4 és 6,5 cm közötti figurákat a budapesti Iparművészeti Múzeumban őrzik.

Magyarországon a 16. század második felétől készítettek jó minőségű öntöttvas tárgyakat. A poroszok által kifejlesztett vasöntést cseh és morva mesterek honosították meg a magyarlakta vidékeken.

Kárpátalján a Schönborn grófok indítottak be vasöntődét Munkácson és környékén 1835-től. Az itt öntött művészi tárgyak – kisplasztikák, gyertyatartók, levélnehezékek, óraállványok, tintatartók – először a német származású szobrász, Valentin Willaschek mintái alapján készültek. 1842-ben az első magyar iparmű-kiállításon aranyérmet nyert a munkácsi öntöde.

Willaschek munkáját később a kárpátaljai Schossel András folytatta. A művész a Bereg vármegyei Felsőremetén született 1824-ben. 1840-től Budapesten tanult szobrászatot Uhrl Ferenc (1794–1862) morva származású szobrásznál, majd négy év múlva a Bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta a tanulmányait. Itt ismerkedett meg az öntöttvassal. Már akkoriban is elismerték tehetségét: 1846-ban és 1947-ben Gundel-díjat nyert. Az iskolát befejezve tanulmányútra indult Németországban, meglátogatta Drezda, Berlin, Gliwice és Hanau vasgyárait.

Az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot követően visszatért Kárpátaljára, s a munkácsi vasgyár frigyesfalvai öntödéjében helyezkedett el. Számos kisplasztikát, szobrot, tányért, óratartót tervezett. 1848-49 táján ő készítette el az első mellszobrot Kossuth Lajosról. A klasszicizmus stílusjegyeit magán viselő alkotás miatt Schossel az osztrák hatalomtól büntetést kapott, több évig a munkácsi várbörtönben raboskodott. Szabadulása után visszatért a munkácsi vasgyárba, ahol 1874-ben bekövetkezett haláláig dolgozott. (A www.biographien.ac.at alapján.)

Marosi Anita

Kárpátalja.ma