Kezdőlap » Sorozatok » Kárpátalja anno » Kárpátalja anno: Tiszacsoma, a honfoglalás kori település
Tiszacsomai gazdasági udvarok (Forrás: Szerhej Tisin)

Kárpátalja anno: Tiszacsoma, a honfoglalás kori település

„Orosz-magyar falu a tiszaháti járásban Gecse, Macsola és Badaló közt 67 házzal, 383 lakossal és 1076 holdnyi sík határral. Nevét a Csoma vizétől kapta, mely folyó már egy 1272-ben a Lónyayak részére kiadott adománylevélben említtetik. A Csomával határos s annak ma egy részét képező Czibik földje, melyhez később Csoma nevű puszta is járult, már a XIV. század első felében volt a beregszásziak birtokában; ugyanis 1365-ben Bebek (Bubek) György, a királyné tárnokmestere, a luprehtszászi lakosok és a váriak közt Czibikfölde iránt felmerült peres ügyben az alpereseknek ítélte meg azt, 1366-ban azonban beiktattattak a beregszásziak királyi újadomány címén annak birtokába, azon rész kihagyásával, mely Vári királynői helység (villa) részére megítéltetett.

 1378-ban Macsolai János fia Rezsó iktatott be Csoma helység egyik részébe, ki azután 1379-ben Csoma, Macsola és Gecse határait megújította. 1399-ben cserét kötöttek a Piliskei és Upor családbeliek.

A XV. század elején Upor István Csoma-pusztának harmadrészét elzálogosította Beregszásznak, minek folytán 1428-ban a beregszászi polgárok (»providi cives de Lompertzaza«) beiktattattak a Pusztacsoma helység birtokába Macsolai Mihály fia, László ellenmondása mellett.

1475-ben elzálogosította Upor László itteni részét leánya, Borbála férjezett Czékei Jánosnénak és nővéreinek, Kata, Zsófia és Jusztinak.

1477-ben Upor László arra kérte Beregszász gondos bíráját, esküdteit s némely polgárait, hogy a néhai testvére, Upor István által a városnak elzálogosított Csomapuszta harmadrészét kiválthassa.

Később a Csomai család birtokában volt az egész helység…

Idő folytán a csomai birtokrészek a Szentiványi, gróf Károlyi és Kajdi családok kezeire kerültek.

1729-ben gróf Schönborn-Bucheim-Wolfsthalo Frigyes Károly érsek váltotta magához a Károlyi- és Kajdi-féle részeket 833 1/3 rénes, vagyis ezer forinton, s ott marhatenyésztést kezdett gyakorolni.

1750-ben beiktatott Sebbei György királyi adomány folytán a kihalt Csomai család után felkért csomai és czibiki részekbe Klobusiczki László királyi ember által.

…1756. március 26-án 400 forintért csakugyan át is vette Kajdi a beregszászi részeket…

…az később Bay Györgyre szállt, ki Kajdi Lajos leányát, Máriát bírta feleségül. Ettől. illetve gyermekeitől szerezték a pusztát, mintegy ezer hold fennálló tölgyerdőt hatvanezer forintért Gottesmann Adolf és Miklós, kiktől azt 1875-ben János flandriai gróf és koburg-góthai herceg megvette. A Hedze puszta 1874. június 29-én a bérlők gondatlanságából nagy tűzvészt szenvedett, s jelenleg Gottesmann Jenő bérli. Bírnak még: bekk Mártonné, a község, Balogh Ignác, Tóth Mihály, György János.

“A környéket még nemrég elborító rengeteg tölgyerdők lassan ritkulni kezdettek, főleg az 50-es években, midőn a százados tölgyfák jövedelmező kereskedelmi cikké kezdettek válni, s azok helyén szántóföldek keletkeztek.

Csoma és Gecse között a mezőn találtatott 1874-ben egy hat hajlású vastag, halvány aranysodorból készült népvándorláskori gyűrű, mely Gotteszmann Jenő birtokába került” – írja írja Lehoczky Tivadar a Bereg vármegye monographiája című munkájában 1881–1882-ben Tiszacsomáról.

A településen a későbbiekben is végeztek ásatásokat: 1986–1987-ben 84 sírra bukkantak a régészek, majd az 1990–es években Fodor István magyar, valamint Vjacseszlav Kotihorosko és Eduard Balahuri ukrán régészek találtak honfoglalás kori tárgyakat. A magyar nép honfoglalásának 1100. évfordulóján honfoglalási emlékparkot létesítettek a temető területén, melyben felállították Szent István király és Árpád vezér szobrát.

A község történetéhez hozzátartozik, hogy Tiszacsomát 1792-ben már templomos faluként jegyezték. Az 1847-es görögkatolikus sematizmustól jelzik, hogy az egyházközségnek fatemploma van. 1906-ban pedig felszentelték az egyházközség kőből épült kápolnáját, melyet egészen az új templom 2009-es felszenteléséig használtak a hívek.

A helyi református közösség temploma 2002-ben épült fel.

A fent látható felvétel is Tiszacsomán készült, s gazdasági udvarokat ábrázol.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

 

Szólj hozzá!

More in honfoglalás
Kárpátalja anno: a Vereckei-hágó első honfoglalási emlékműve

A Vereckei-hágó a magyar nép történetének egyik meghatározó helyszíne: 895-ben őseink többsége ezen a hágón keresztül érkezett meg a Kárpát-medencébe.

Close