Kezdőlap » Sorozatok » Kárpátalja anno » Kárpátalja anno: tiszaújlaki részvény
Tiszaújlaki részvény, 1898 (Forrás: www.mandadb.hu)

Kárpátalja anno: tiszaújlaki részvény

  1. augusztus 1-jén bocsátotta ki a Tisza-Ujlaki Gazdasági Bank Részvény-Társaság a fenti képen látható részvényt.

A 256-os sorszámú és 200 korona értékű részvény tulajdonosa a debreceni Weisz Menyhért lett.

A dokumentumot a Magyar Nemzeti Bank őrzi.

A részvények és a tőzsdepiac története Magyarországon a XIX. század első felében kezdődött, majd a másodikban virágzott ki. Ugyanis addig a Werbőczy-féle Hármaskönyv szokásjoga nem ismerte el a kötvényeket és részvényeket.

A részvénytársaságok hazai meghonosításában jelentős szerepet vállalt Széchenyi István. 1836-ban alapított részvénytársasága keretében épülhetett meg például a Lánchíd.

Ugyanebben az esztendőben megalakult a Pesti Hengermalom Rt., majd 1841-ben létrejött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt.

Az ezt követő években sorra alakultak a hasonló társaságok, míg 1864. január 18-án megnyílt a Budapesti Áru- és Értéktőzsde is.

A tőzsdén ekkor 17 részvényt (4 bank, 2 malom, 2 biztosító, 3 bánya, Lánchíd, Alagút), 1 záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek.

A következő évtizedben gomba módra szaporodtak a részvénytársaságok, melyek az első nagy válságot 1873-ban élték át.

Utána hullámzó – növekvő majd visszaeső – forgalom jellemezte a tőzsdét.

  1. július 27-én bezárták, így az első világháború alatt csak félhivatalos módon működött a régi gabonatőzsde termében.

A háború végén visszaesés következett be az értékpapírok eladásában, ezért a tőzsdetanács egyes kiemelt papíroknál megszabta az árfolyamokat, amelyek alatt nem lehetett üzleteket kötni.

1926-tól a koronát felváltotta a pengő, így a részvényeket is ebben a pénznemben jegyezték a továbbiakban.

  1. október 25-én, a „fekete pénteken” összeomlott a New York-i tőzsde.

Mindez súlyosan érintette a magyar gazdaságot is: az export egyharmadára esett, az állam fizetésképtelenné vált.

A II. világháborúig több hullámvölgyet is átélt a magyar tőzsdepiac.

Miután 1941-ben Magyarország belépett a háborúba, a részvényárfolyamok is emelkedni kezdtek.

A tőzsde Budapest ostromának kezdetekor, 1944. december 25-én bezárt, s hivatalosan csak 1946 augusztusában nyílt meg ismét.

Működése rövid ideig tartott, a kommunista hatalom 1948. május 25-én feloszlatta.

Ezután több, mint három évtizedes szünet következett, míg 1983-ban megjelenhettek az első értékpapírok. A tőzsde pedig 1990. június 21-én nyitotta meg újra kapuit. (Felhasznált irodalom: http://www.econom.hu/a-tozsde-tortenete/)

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in részvény, Tiszaújlak
Kárpátalja anno: „Rákóczy visszatér”

Tárogató harsog... harczi kürt rivalgva. Zúg az erdők fáján s visszazeng a bércz... Föl, föl óh magyar nép! készülj a...

Close