Kárpátalja anno: Turjaremete költője

„Köszöntöm erdős szülőföldemet,

Ung mentében a hegyeket,

Szép Nevickét, mely bár kertté varázslák,

Dacosan hordja még Bercsényi várát;

S a völgyet, amely kezdve Perecsenytől,

Csekély hóditás a nagy rengetegből,

Napos benyíló, két hegyközti résen –

E tájt esett meg az én születésem.

 

Kilencvenhétben, hogy ha jól tudom

–Hogy költővé, tán nem kell mondanom –

Némi vajúdás-félén esve átol,

A nevem Bárd lett – Bárd sajtóhibából.

A turjaremetei völgy szült engemet,

S borongva állt ringó bölcsőm felett

Apai jusson a felhős Szinátor;–

Költők születnek ilyen ágyból.”

 

A vers leveldi Kozma Ferenc (1857–1937), álnevén Bárd Miklós magyar költő, katona tollából született Köszöntöm erdős szülőföldemet címmel.

Kozma Ferenc ugyan nem Kárpátalja szülötte, mégis szoros szálakkal kötődik vidékünkhöz.

Műegyetemi tanulmányait megszakítva 1878-ban katonának állt, s a 16. huszárezredben szolgált.

Így került az Ung vármegyéhez tartozó Turjaremetére, ahol századosként méntelepparancsnok volt. Állítása szerint ekkor lett költővé.

Első verseit Rimay Kálmán néven írta. Később – egy sajtóhiba után – vette fel a Bárdi Miklós álnevet. Tehetségét Jókai Mór fedezte fel, viszonzásul a nagy írót halálakor versben búcsúztatta. Tisztelte Petőfit is, 1897-ben jelent meg a róla szóló költeménye. Az első világháború alatt Nagykőrösön szolgált és 1918-ban tábornokként ment nyugdíjba. Ezután sokat tartózkodott Balatonfüreden, több verset írt a Balatonról, és megénekelte a tihanyi visszhang eltűnését.

Fia, leveldi Kozma Miklós (1884–1941) Kárpátalja kormányzói biztosa volt 1940-től haláláig.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma