Kárpátalja anno: vöröskeresztes nővérek Beregszászban

Korábban már írtunk a Kárpátalja anno rovatban a Jean Henri Dunant által 1863-ban megalapított Nemzetközi Vöröskeresztről.

A ma már az egész világon jelen lévő segélyszervezet a két világháború alatt Beregszászban is működött.

Az egykori vöröskeresztes, a kenézlői származású Reho Etelka (1917–2001), másik nevén Anikó nővérről szóló visszaemlékezés így ír erről:

„1939. szeptember 16-án megkapta behívóját a Magyar Vöröskereszt újonnan létesített beregszászi testvérképző intézetébe. A kétéves tanfolyam havi tandíja 50 pengőre rúgott. Az édesanyja halála után örökségként kapott házat eladták és a kapott pénzből fizette tanításának költségeit. Szorgalmának köszönhetően az első évet kitűnő eredménnyel zárta, így a második tanévre tandíjmentességet kapott. A második évbe már gyakran asszisztált sebészeti műtéteknél, amiért anyagi juttatásban részesült. Ebből tudta fenntartani magát. 1941. július 1-től a férfiosztály osztályvezető főnővérévé nevezték ki. A megnevezése ettől kezdve hivatásos vöröskeresztes testvér lett. A 100 fős férfiosztályon megfeszített munka folyt. Napi 10-12 műtétet hajtottak végre, amelyeknél legtöbbször ő aszisztált. 1942. szeptember 24-ig látta el ezt a feladatát.”

(Anikó nővér teljes története itt olvasható el.)

A fent látható fénykép Beregszászban készült, Anikó nővér a padon ülők közül balról a második.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma