Kárpátalja ma: a nagyszőlősi gyermekkórházról – egy édesanya élménybeszámolója

Vidékünk egészségügyi intézményei messze nem a legkorszerűbb, vagy a leghigiénikusabb intézmények, de a minap közzétett felvételek nagyon megrázták és felháborították a helyieket, így engem is.

Tanya Talabira öt hónapos kisfiával került a Nagyszőlősi Járási Kórház gyermekrészlegére, ahol enyhén szólva is borzalmas körülmények várták a fiatal édesanyát és beteg babáját. Először az épület harmadik szintjén lévő 40. sorszámú kórterembe kerültek, ahol az alábbiak várták őket:
– a vízcsap nem működött, még a folyosón található mosdóban sem, az ápolónői pihenőben volt víz, de tudtára adták, hogy éjjel oda nem mehet be, mert az alkalmazottak aludni fognak;
– mindenütt csótányok mászkáltak, láthatóan otthon érezték magukat;
– a kórtermek közötti üveges részek kitörtek, ragasztószalaggal voltak megreparálva;
– nappal az ápolónők szépségszalonná alakították a vezető ápoló irodáját – egy hölgy érkezett, aki hajat vágott ott;
– nagyon hideg volt, a fűtőtest 15 szekciójából kettő volt meleg, reggel 16-18 Celsius fok lehetett;
– a részlegen van egy konyha, viszont az ajtaján „Külsősöknek tilos a bemenetel” tábla lógott;
– azok a gyermekek, akik szüleik nélkül maradtak a kórházban, folyton sírtak, kiabáltak, a személyzet csak néha törődött velük;
– mivel nem volt meleg víz, a gyermekeket a mosdó felett egy vízforraló által felmelegített vízzel mosták;
– a gyermekekkel ott háló édesanyák sem tudták magukat felfrissíteni, így a részlegen bűz volt, emellett sok cigány volt bent gyermekeivel a szomszédos kórtermekben, akikhez napi szinten talán az egész tábor látogatóba járt;
– a falakról a vakolat hull, több helyen gombás, penészes, a régi nyikorgó matracokon óriási sárga, barna foltok várták a kis betegeket;
– bár gyakran felmosták a padlót, mégis minden koszos.
Viszont az óriási káosz és piszok közepette a folyosó egyik falán egy óriási plazma tévé volt felfüggesztve, mely előtt esténként az ápolók nézték kedvenc sorozataikat.

Néhány nappal később Tanyát és gyermekét átvezették az épület első szintjére, ahol elmondása szerint egy fokkal jobbak voltak a körülmények, de messze nem volt kórházi rend és fegyelem. Maradt a penész, a hulló vakolat, a csótányok hada, a régi éjjeliszekrény (egy szöggel csukódott az ajtaja), a tucatszor lefestett gyerekágy, melyről leválik a vastag festékréteg, és továbbra sem volt hol mosakodni. A kismama elmondása szerint a személyzet többnyire barátságos, viszont megvoltak a maguk heppjei. A fiatal anyuka a bejegyzést január 30-án tette közzé és akkor már otthon voltak, gyermeke jól van. Viszont több százan osztoznak véleményén, hogy ez így nem maradhat tovább. Miért kell ilyen förtelmes körülmények közt kezelni a beteg babákat? Miért nincs megfelelően ellátva a kórház gyermekrészlege sem, nem beszélve más részlegekről? – merül fel bármelyikünkben a kérdés.

Ami pedig még vérlázítóbb, hogy még fel vannak háborodva az állam vezetői, hogy olyan sokan kivándorolnak, vagy a szomszédos államokban dolgoznak. Persze, hogy egy magát és gyermekét megbecsülő szülő sem szeretne egy ilyen kórházba kerülni, inkább megy a szomszédos európai kórházba, ahol európai körülmények közt látják el. Nem csoda, hogy a megannyi egészségügyi dolgozó is ott akar munkát vállalni. Habár megfigyelésem szerint Kárpátalja nagyobb városaiban – Munkács, Ungvár – jobb körülmények uralkodnak az egészségügyi intézményekben, de messze nem tökéletesek. Ennek ellenére többen az ottani kórházakat választják ha betegek, annak ellenére, hogy tárt karokkal nem várják őket, csak kitárt pénztárcával…

Tóth Tünde
Kárpátalja.ma