Kárpátalja ma: a szomorú sorsú Vérke

A nagyszüleink még arról meséltek nekünk, hogy fiatalkorukban a Vérkébe jártak fürödni. Mai szemmel nézve hihetetlennek tűnik ez, hiszen nemhogy fürödni, helyenként még a partján elhaladni is kihívás, olyannyira szennyezett. Szép, tiszta folyóvíz helyett feketés színű, bűzölgő vízszerűséget lát az ember átsétálva a Vérke-hídon, a vízben halak helyett műanyagpalackok és pelenkák úszkálnak. Nagyszüleink csak csóválják a fejüket, valahányszor Beregszászban járnak. „Pedig ebben még mostak is az asszonyok!” – mesélik nosztalgikusan.

Az archív felvételeket nézve az ember alig tudja elhinni, hogy ugyanazt a Vérkét látja a képeken. A régi képek egy szép, takaros kis Vérkét mutatnak, melyen az ember örömmel végiggázolna, akár mezítláb is. A jelenlegi képe leginkább egy elhanyagolt, szeméttel teli kanálisra emlékeztet. Tisztíttatására nincs anyagi forrás, vagy egyszerűen nem szándékoznak előteremteni a forrásokat.

Múltat és jelent összevetve felmerül a kérdés: lesz-e még valaha olyan a Vérke, mint volt? Vajon fognak-e még benne gyermekek fürödni, a partján családok pihenni, vagy csak a hulladék fog benne továbbra is sziesztázni?

Milyen jó lenne úgy elsétálni a Vérke mellett, hogy nem undorral kellene végignézni rajta, helyette a partján virágot szedni, és gyönyörködni a tiszta vízben. Milyen szép lenne olyannak látni a Vérkét, ahogyan nagyanyáink emlékeznek rá…

Kárpátalja.ma