Könyvajánló: Ha ad az Isten bajt, ad ahhoz erőt is…

Kótyuk Erzsébet: Ha ad az Isten bajt, ad ahhoz erőt is… Népi orvosló hagyományok és hiedelmek az Ung-vidéki magyar falvakban. Intermix kiadó, Ungvár – Budapest 2020.

Sorozatszerkesztő és felelős kiadó: Dupka György
Felelős szerkesztő: Shrek Tímea
Fedélterv, műszaki szerkesztő: Dupka Zsolt
Megjelentetését támogatta: Nemzeti Kulturális Alap

A kötetben közölt tanulmányokban a kárpátaljai Ungi-sík magyar falvaiban folytatott több évtizedig tartó folklór gyűjtésünk anyagának egy szeletét dolgoztuk fel. A népi gyógyító hagyományokat kutató terepmunkánk során számos olyan témát rögzítettünk, amelyek nem tartoztak szorosan a vizsgálandó kérdésünkhöz, ezért az orvosló hagyományok egészét felölelő doktori (PhD) disszertációnkban – terjedelmi okok miatt – csupán érintőlegesen szerepelhettek. A történetek azonban fontosságuk, különleges voltuk miatt bővebb és részletesebb elemzést érdemeltek. Az egyéni sorsokkal, a gyógyító személyiségekkel és a különböző hiedelmekkel kapcsolatos értékes adatokat külön feldolgoztuk és különböző néprajzi kiadványokban korábban már közzétettük, illetve tudományos konferenciákon ismertettük.

Az írások kötetbe rendezésével az volt a célunk, hogy a gyűjtőutak során lejegyzett hagyományok és a szellemi örökség minél szélesebb körben kerüljön vissza azokhoz a közösségekhez, ahol a terepmunkát folytattuk. Az itt megjelenő tanulmányok az Ungi-sík magyarságának életével, annak fontos részleteivel és történéseivel foglalkoznak. A rögzített szövegek számos kedves, őszinte, tiszta lelkű, jó szándékú, segítőkész ember élettörténetét őrizték meg tanulságként az utókor számára. Fontosnak tartottuk, hogy az Ungi-sík színes, lassan feledésbe merülő magyar nyelvjárását megörökítsük, és a nyelvészek számára is hozzáférhetővé tegyük. Ez az oka annak, hogy a kötetbe összegyűjtött dolgozatokban a szó szerinti, eredeti közléseket bőséggel idéztük, és azokat nem, vagy csak kevéssé szerkesztettük. Mindezzel lehetőséget biztosítottunk arra, hogy a jövőben ezek az elbeszélések – és az azokban foglaltak – néprajzi, szociológiai és lingvisztikai kutatások alapját 8 képezhessék. Érvényes ez azoknál a hosszabb megnyilatkozásoknál is, ahol megőriztük az adatközlők beszédstílusát, de a könnyebb érthetőséget szem előtt tartva, azokat köznyelvi formában tettük közzé.

A rögzített anyag más-más szempontú feldolgozása következtében az egyes adatok ismétlődhetnek, de mindez csak aláhúzza s hangsúlyozza azok eredetiségét és tudományos értékét. A vallomások, a lelki feltárulkozások sokat elárultak az ott élő emberek erkölcsi normáiról és túlélésért folytatott küzdelmeiről. A hagyományokhoz való ragaszkodásuknak, a nemzedékről-nemzedékre örökített orvosló ismereteiknek – a tudományos értékeken túl – identitást megőrző, a közösséget megtartó ereje is volt és van. A kutatás igazolta, hogy az Ungi-sík magyarságának hagyományos, népi gyógymódokkal kapcsolatos tudásanyaga rendkívül gazdag, és szervesen illeszkedik az egyetemes magyarság ilyen jellegű ismereteinek sorába. A tanulmányokban, ahol ez indokolt volt, a hitelesség érdekében rövidített formában jeleztük a települések, valamint az adatközlők nevét: előbbit az írások végén feloldottuk. Azonban a személyiségi jogok tiszteletben tartása miatt, az elbeszélők teljes nevének feltüntetésétől eltekintettünk.

Ezúton mondunk köszönetet a kárpátaljai Ungi-síkon élő minden kedves rokonunknak, barátunknak, ismerősünknek és mindazoknak az adatközlőknek, akik a kutatásaink során, a kérdéseinkre adott válaszaikkal segítették munkánkat. Köszönjük, hogy felidézték a múltat, annak örömeivel, csalódásaival, bánataival és tragédiáival együtt, s eközben részletesen feltárták az Ungi-sík viszontagságos 20. századi sorsát, történetét. Köszönet érte, hogy bíztak bennünk, őszinték voltak hozzánk, és megosztották velünk a legféltettebb titkaikat is! Áldás kísérje útjukat!

Budapest, 2020. március 16.
Kótyuk Erzsébet