Kopogtató: Mi leszek, ha nagy leszek? – a ZNO útvesztőjében

A májusi napok sokak számára nemcsak a nyár közeledtét, a szép időt és az egyre hosszabbodó napokat jelentik, hanem kemény, magolással teli órákat, ballagást, érettségit és hosszú vizsgaidőszakot.

Kárpátalján a legtöbb oktatási intézményben a végzős diákok már jelképes búcsút vettek iskolájuktól, tanáraiktól, diáktársaiktól. A ballagáson ünnepi ruhát öltve szomorkás mosollyal elszavalták a búcsúverseket, a nagybetűs életről szóló idézeteket, meghallgatták a jó tanácsokat, jókívánságokat. Eközben a háttérben, közeledve a nagybetűs élet felé a sorsukat meghatározó harcaikat vívják, nap mint nap készülnek a vizsgákra, töltik ki a felvételi dokumentumokat, latolgatják az esélyeiket.

„Az élet nem igazságos…” – hallottam minap az egyik magyar diáklánytól, aki az ukrán nyelv és irodalom külső független tesztelés élményeiről számolt be diáktársának hazafelé tartva az utcán. És valóban – gondoltam magamban, hisz az én időmben még nem kellett ZNO-t tenni ukrán nyelvből és irodalomból ahhoz, hogy felvételt nyerjek a főiskolára, ráadásul olyan szintet kell megütni, amelyet az ukrán anyanyelvűek is nehezen tudnak teljesíteni. Állításomat számokkal is tudom bizonyítani, ugyanis tavaly, 2016-ban 253 813 személy közül csak 63-an voltak, akik maximális pontszámot tudtak elérni a teszten. Demokratikus országunkban élve kérdezem én, vajon nem hátránnyal indul-e az a diák, aki az ukránt nem anyanyelveként, hanem második nyelvként használja azon a vizsgán, amelyet ukrán anyanyelvűek számára dolgoztak ki? Vajon nem lenne-e jó matematikus, fizikus, informatikus felnőttként az, aki nem tudja felmondani az ukrán nyelvszabályokat?

A kárpátaljai szervezetek képviselői próbáltak lépéseket tenni az egyenjogúság elérése felé. Ennek egyik példája, hogy 2015 októberében a kárpátaljai nemzetiségi-kulturális szervezetek képviselői azzal a kéréssel fordultak a megyei tanácshoz, hogy tökéletesítsék a külső független tesztelés menetét. Külön kérelmezték, hogy 2016-ban magyar, román és szlovák nyelvből is lehessen független tesztet írni. A szervezetek azt is kérték, hogy vizsgálják felül az ukrán nyelv és irodalom külső független teszt követelményrendszerét a nemzetiségi iskolák végzősei számára. Sajnos nem teljesültek a kéréseik, a magyar, román, szlovák anyanyelvű diákoknak továbbra is az ukrán anyanyelvűekkel azonos szintű tesztet kell írniuk.

Érettségizőként én még tudtam arra koncentrálni, hogy azokat a tantárgyakat tanuljam meg, amelyek fontosak számomra és amelyekre alapozva később kamatoztathatom a tudásom, állást szerezzek és sikeres legyek az életben. A mai diákok azonban erre kevésbé tudnak gondolni, hisz először keresztül kell küzdeni magukat a kötelező ukrán, azután pedig a matematika vagy Ukrajna története vizsgákon – amelyek rendszerének kidolgozottsága még gyerekcipőben jár –, mindegyikből jó pontszámot szerezni, mivel ez jelenti számukra az érettségi jegyet és a felvételi pontszámot is.

Május 23-án volt az ukrán nyelv és irodalom ZNO-vizsga, amelyet Kárpátalján 1491-en írtak meg. Eredmények június 15-ig várhatók. Ezt követi a kötelező matematika vagy Ukrajna története, majd harmadik tárgyként ebben a tanévben a diákok szabadon választhatnak a matematika, Ukrajna története, spanyol, francia, német, orosz, angol nyelv, biológia, földrajz, fizika és kémia tantárgyak közül.

„Európa felé közeledve” olyan bukkanók vannak, amelyekbe kicsit mindenki belebotlik, jelen esetben mi, kárpátaljai magyarok sokszor hasra is esünk. De minket olyan fából faragtak, ha le is esünk, azonnal felállunk, leporoljuk sérelmeinket és próbálunk továbbmenni azon a bizonyos úton. Éppen ezért lankadatlan küzdővágyat, eredményes munkát és kitartást kívánok minden érettségiző diáknak!

Molnár Krisztina
Kárpátalja.ma