Kezdőlap » Sorozatok » Legendák Kárpátalján » Legendák Kárpátalján: A máramarosi Bovcár-kút
II. Rákóczi Ferenc

Legendák Kárpátalján: A máramarosi Bovcár-kút

II. Rákóczi Ferenc alakja Kárpátalján a kis falvaktól a nagyobb városokon át szinte mindenütt felbukkan. A közös múlt összeköt: Rákóczi emlékét velünk, kárpátaljai magyarokkal együtt állhatatosan őrzi a Verhovina ruszin népe is. Érthető: talán egyedül II. Rákóczi Ferenc viszonyult szeretettel és megértéssel ezekhez az emberekhez. Tiszteletet tanúsított irántuk, amit sem előtte, sem utána nemigen kaptak meg az épp hatalmon lévő vezetéstől. A sokszor megalázott nép nem felejt: máig fejedelmükként, „cárjukként” emlékeznek Rákóczira. Számos ruszin faluban őriznek ereklyéket, mondákat, melyek mind-mind a fejedelemhez köthetőek. Az ő emlékét őrzi így többek között a Bovcár-hegy (Vovcsarszkij Verh) is. Bovcár magyarul annyit tesz, mint „itt volt a cár”. A Bovcár-hegy Alsóbisztránál húzódik, ott, ahol a Nagyág és a Talabor folyók a legközelebb folynak egymáshoz. A Talabor völgyében, a hegy túloldalán terül el Égermező. Ennek az apró falunak a külső részén valamikor egy tíz-tizenkét házból álló önálló kis település húzódott. Bovcárnak nevezték a fejedelem tiszteletére. Található itt egy nagy becsben tartott tiszta vizű forrás. Arról nevezetes, hogy maga Rákóczi is ivott a vizéből. A forráshoz pedig legenda is kötődik:

„A német legyőzte Rákóczi seregét, ő meg néhány ruszinnal elindult Lengyelországba.
A németek lóháton üldözték és már-már utolérték Rákóczit, amikor Bovcárba érkezett. Itt a község lakói elrejtették Rákóczit a németek elől.
A fejedelem három napig maradt a faluban.
Amikor a németek elvonultak, a fejedelem meg akarta hálálni a falusiak jóságát.
Észrevette, hogy nincs kút a faluban, ezért a vizet messziről hordják. Nem késlekedett: kiválasztott néhány embert segítségnek, aztán feltűrte a kabátujját, és munkához látott.
Kiásták a kutat, aztán Rákóczi maga fogott hozzá a kút falának felrakásához. Munka közben vett egy sima követ, és rávéste:
»Itt járt Rákóczi Ferenc, ő rakta a kút falát.«
Átadta a kutat, azzal továbbindult.
Lengyelországba ment.
A falusiak útikalauzt adtak mellé, hogy el ne tévedjen, a helységet pedig őróla nevezik Bovcárnak, ami magyarul annyit jelent: itt járt a cár, a fejedelem.
Aki ezt nem hinné, annak megmutatják azt a sima követ, amelyre Rákóczi maga véste fel, hogy ő rakta a kút falát.”
1896-ban, a honfoglalás ezeréves évfordulójának évében kockakövekből emlékfalat építettek a forrás fölé. A fal közepén vörös márványtáblába vésett arany betűk hirdetik:

„Itt volt II. Rákóczi Ferenc fejedelem
1711. február hónap 18-án – 1896”.

(A legenda megtalálható a Dupka György és Zubánics László által összeállított Szépasszony dombja című kötetben.)

Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma

Egy hozzászólás

  1. …a Fejedelem a ruszin népnek a “gens fidelissima”, leghűségesebb nemzet, megbecsülő címet adományozta! … utóírat: a ruszinok Magyarországon a mai napig a lengyelekhez hasonló rokonszenvet élveznek!

Szólj hozzá!

Read previous post:
Újra mozgósíthatnak Ukrajnában

Ukrajna nem zárja ki a részleges mozgósítás negyedik szakaszának életbe lépését.

Close