Kezdőlap » Sorozatok » Legendák Kárpátalján » Legendák Kárpátalján: Farkasfalvi Farkas Fábián története
tajmuzeum fogarassy kastely

Legendák Kárpátalján: Farkasfalvi Farkas Fábián története

A Tiszahát alighanem egyik legszebb vidéke látnivalókban bővelkedő Kárpátaljánknak. Persze hazabeszélek, hiszen gyermekkorom nagy része e tájhoz kötődik.tajmuzeum fogarassy kastely

De mentségemre szóljon, hogy aki valaha is ellátogatott a Tiszahát falvaiba, alighanem osztja véleményemet. S aki nem? Nos, Tiszaújlaktól mindössze néhány kilométer és persze sok-sok kátyú választja csak el a kedves kíváncsi vendéget, s máris Tiszabökényben, s vele együtt a hajdani Tiszafarkasfalván találhatja magát. Megy, megy, megy az ember, s a hosszú, kacskaringós faluból rövidesen, szinte minden átmenet nélkül Tiszapéterfalvára és az egykori Tivadarfalvára érkezik meg. S ha a temérdek kátyú – mit kátyú, valóságos gödör! – nem riasztotta még el a vállalkozó kedvű turistát, Forgolányt is eléri hamarosan, melybe már csak a portálunkon olvasott eredetmonda hatására is érdemes ellátogatni.
Számomra mindig is e kedves tájék védjegye marad, mennyire együvé tartoznak a ma már különálló települések is. Tiszabökény egykor két falu volt: Bökény és Farkasfalva, ahogy Tiszapéterfalva is: Péterfalva és Tivadar. A helyiek pedig a mai napig így nevezik a történelem olvasztótégelyében egybeforrt településeket. A hagyományt őrzik az egykori falvak határainál elhelyezett falunévtáblák is. Arról is híres e környék, hogy számos érdekesebbnél érdekesebb történet fűződik hozzá. Mint azt már említettük, a forgolányiról már írtunk sorozatunkban. Most következzék Tiszabökény, annak is tiszafarkasfalvi része.
Tiszafarkasfalvát a XIII. században alapította a Farkas család, akikről nevét is kapta. Tiszabökénnyel, Tivadarral és Forgolánnyal együtt közigazgatásilag Tiszapéterfalvához tartozik. Egyik sűrűn látogatott nevezetessége a Tiszaháti Tájmúzeum (Skanzen). Itt nemcsak összegyűjtötték és őrzik a kárpátaljai, ezen belül pedig főként a tiszaháti magyarság tárgyi emlékeit, hanem élénken vigyázzák hagyományait is. Rendszeresen rendeznek ugyanis a régi időket megelevenítő rendezvényeket. Ilyen például a húsvéti ünnepség, amelyen olyan régi szokások elevenednek meg, mint a tojásgurítás vagy a hagyományos tojásfestés.
S ami a falu sorozatunkban való helyét illeti: Bökény és Farkasfalva számos kuruc kori történetet őriz. Ezek közül talán a legérdekesebb a Farkasfalvához kapcsolódó monda:

„A régi időben Farkasfalván, a kuruc világ idején két híres kuruc vezér volt, akik azonban csak akkor jöttek a Farkasfalván lévő kastélyukba, mi¬kor a viszonyok úgy kívánták, hogy elrejtőzzenek egy ilyen kis faluban ellenségeik elől. Az egyiknek a neve Farkas Fábián, a másiké pedig Szintai volt. Farkasfalván terjedelmes birtokaik voltak és mindig ide tértek haza csatázásaik után. Esténként a faluban egy foszforral bekent kutyát láttak, amely az erdő felé ment. Az egész faluban elterjedt a hír, hogy az erdő felé minden este a faluból ördög megy. Ugyanis már Farkas Fábián ellen¬ségei megsejtették hollétét és utánamentek Farkasfalvára. Farkas Fábián a Farkasfalva melletti erdőben bújt el, ahova hű kutyája, amelyet Farkasnak a szolgája foszforral kent be, vitte a nyakában lévő kosárban az ennivalót minden éjszaka. A falubeliek látták, hogy a kutya, mikor visszatért az erdő¬ből, Farkas Fábián kastélyába ment és ott eltűnt. Később az ellenség elment Farkasfalváról, Farkas Fábián pedig hazajött a kutyájával együtt az erdőből és többé a foszforos kutyát nem látták. Ezért nevezték talán el Ördögűző Fábiánnak is.”

(A legenda megtalálható a Dupka György és Zubánics László által összeállított Szépasszony dombja című kötetben.)
Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma
Read previous post:
imadkozo ember
Vasárnapi üzenet: “„Ez a fajta nem űzhető ki mással, … !” (Mk 9,29)

„Ez a fajta nem űzhető ki mással, csak böjttel és imádsággal!” (Mk 9,29)Vasárnap a templomainkban a holdkóros fiú történetét olvassuk...

Close