Legendák Kárpátalján: Gut kincse

Beregszásztól mintegy 14 kilométerre terül el Gut község. A félreeső település a Beregszász–Munkács főúthoz bekötőúttal kapcsolódik. A lehajtó szinte mesebeli: magas fák, sűrű erdő között vezet az út a faluba, az út szélén pedig gyakorta árulják az erdők rejtegetett kincsét, a gomba különböző fajtáit a szorgos gyűjtögetők.
Gut története egészen az ókorig nyúlik vissza. Akkoriban itt kelta település volt. Jóval később, a honfoglalást követően pedig két falu, Kis- és Nagygut alakult itt ki. A két falu csak 1949-ben egyesült. Gut első írásos említése 1312-ből ismeretes.
A két falu között egykor földvár állt. Úgy tartják, hogy a Kismunkácsnak is nevezett erődítményt alagút kötötte össze a munkácsi várral. Az 1566-os tatárjárás során a földvár sajnos elpusztult. A nép azonban megőrizte emlékét és legendáját. Kisgut akkori ura, Kisguti Balázs ugyanis a támadás előtt állítólag valamit elrejtett a vár területén…

„Munkácstól délre a lapályon, tölgyes erdők közt fekszik egymás mellett a két Kis és Nagy Gutnak nevezett magyar helység, melyeknek alapítója hajdan állítólag a Gutkeled család lett volna.
Kis Gutnak szélén némi földtöltések látszanak, melyekről az a vélemény, hogy itt hajdan vár volt, mely kis Munkácsnak neveztetett. Ez a Szernye-tóból kiszakadó Jaszinó és gáti Nagyvíz nevű folyók egyesülésénél, szigetszerű magaslaton, mintegy kétholdnyi területen fekszik. A népmonda szerint, a várhely közepén, hol némi épületek nyoma is szemlélhető, hat arany ökör, ugyanannyi arany eke és arany béres lenne eltemetve. Megkisérlék ugyan többen már a kincset kiemelni, azonban mint hogy arra való ember még nem született, a kincs minden ásó nyomnál mélyebbre és mélyebbre süllyedt s így fel is hagytak a további kutatással…”

A régi vár területén áll ma a guti református templom. Tőle nem messze, az iskola és az óvoda építése során előkerült a vár néhány cölöpje, gerendája. Emlékét őrzi a Kismunkács utca is.

(A legenda megtalálható a Dupka György és Zubánics László által összeállított Szépasszony dombja című kötetben.)

Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma