Legendák Kárpátalján: Mezőkaszony nevének eredete

mezokaszony fer-templom 01Közvetlenül az ukrán–magyar határ mentén, Beregszásztól mintegy 20 kilométerre terül el az országszerte egyre nagyobb ismertségre szert tevő nyugodt település, Mezőkaszony.

A termálvize és üdülőközpontja révén ma már jelentős turisztikai népszerűségnek örvendő falu környéke hajdanán cseppet sem volt ilyen forgalmas: első lakosai főként pásztorok, királyi vadászok és remeték voltak. Egykor jelentős bortermő vidéknek számított, savanykás, kiváló pezsgőalapanyagnak számító szőlőjét egészen Itáliáig exportálták. Ez azonban mára a múlté: borospincéinek és szőlőültetvényeinek nagy része sajnos nem maradt fent. Egyes források szerint irodalmi szempontból sem elhanyagolható Mezőkaszony jelentősége, ugyanis Arany János költő itt hallhatta híres Fülemiléjének történetét, melyet aztán később papírra is vetett.
A környékbeliek által csak Kaszonyként emlegetett falu „mező” előtagja a település egykori mezőváros jellegére utal. Azt pedig, hogy honnan is származik a Kaszony elnevezés, egy rövid történet örökítette át a ma élő nemzedékre:

„Élt a mai Kaszony táján egy gazdag és vallásos asszony, Kata. Építtetett egy kápolnát. Ennek híre ment az egész környéken és sokan jártak a kápolnába imádkozni. Akik messzebbről jöttek, mivel a kápolna ritkaságszámba ment, pár napra le is telepedtek. Itt tartózkodásuk alatt látták, hogy milyen termékeny föld terül el a kápolna körül, megkérték Kata asszonyt, hogy engedje meg, hogy itt letelepedjenek, s fogadja őket cselédei közé.
Mindig többen és többen telepedtek le, úgy, hogy lassan egy kis falu keletkezett, melyet Kata asszony falujának neveztek el. Később csak Káasszonynak nevezték, majd Kászonynak és végül Kaszonynak”.

(A legenda megtalálható a Dupka György és Zubánics László által összeállított Szépasszony dombja című kötetben.)
Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma