Legendák Kárpátalján: Úrmező nevének eredete

urmezoLegendák Kárpátalján című sorozatunk legutóbbi részében Bustyaháza nevének eredetét osztottuk meg olvasóinkkal. Maradjunk még kicsit azon a vidéken, s ismerkedjünk meg a Bustyaháza melletti település, Úrmező történetével.

Úrmező Técsőtől északnyugatra, a Talabor folyó bal partján elterülő település. Első írásos említése 1397-ből való, királyi birtokként említi egy oklevél. A falu zsáktelepülés, azaz csupán egyetlen irányból közelíthető meg. Érdekes nevének történetét kétféleképpen mesélik a helyiek.

„A mi falunkat nem nevezték mindig Úrmezőnek. Valamikor Vérmező volt a neve. Hogy miért nevezték így? Ennek is megvan a maga magyarázata. Ez nagyon régen történt.
A magyar király nem volt otthon, kinn harcolt seregével egy távoli országban. Megtudta ezt a tatár, azon nyomban megtámadta az országot. Eljutottak ide is, erre a vidékre, megtámadták a mi falunkat is. Nagyon sok embert lemészároltak, a fiatalabbját megkötözték és vitték volna rabságba. Volt, akinek sikerült megszöknie és elbújnia a távoli erdőben.
Sötét este lett, mire a tatárok befejezték szörnyű munkájukat, úgyhogy nem is indultak hazafelé, letáboroztak az égő falu mentén.
Kora reggel megérkezett a király a seregével, azon nyomban megtámadta az alvó tatárokat, s egytől egyig lekaszabolta őket, hogy még hírmondó sem maradt belőlük. Annyi vér folyt, hogy ellepte a mezőket, piroslott minden.
A rabokat kiszabadították, előjöttek az emberek az erdőkből is. Újraépítették a házakat.
Az új falura azt mondták, hogy „az a falu, ahol van a vérmező”. Ebből lett a falu neve Vérmező.
Nem is termett, nem is nőtt azokon a földeken semmi. Az emberek megirtóztak a névtől. Imádkozni kezdtek, hogy segítse meg őket az Úr. És így is lett, mert szerte a vidéken nem terem azóta olyan szép alma, mint itt. Hálából az emberek Úrmezőnek kezdték nevezni a falujukat.
Hát ebből ered a település neve, melyet azóta is így neveznek.”

Egy másik verzió szerint a legyőzött tatárok után rengeteg, pusztító útjuk során összeharácsolt arany, ezüst maradt. A király ezt mind odaadta a falusiaknak, hogy újjáépíthessék házaikat. Ám a kincs olyan temérdek volt, hogy nemcsak arra futotta, hanem úri módon élt belőle mindenki, még az unokáknak is jutott. Ezért kezdték a falut Úrmezőnek nevezni, mert ott mindenki úriasan megélhetett.

(A legenda megtalálható a Dupka György és Zubánics László által összeállított Szépasszony dombja című kötetben.)
Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma