Magyar feltalálók: Bejczy Antal, az űrrobotika atyja

„Az űr rendkívül érdekes magyar szó. Nagyon hasonlít az üreshez. Egy különbség van: az űr két hosszú ékezettel van, az üres az kis pontokkal. Többet kérdeztem már nyelvészeket, honnan származik ez a szó, nem tudják. Az űrben tulajdonképpen furcsa módon önmagunkat, az életet, az élet formálódásának lehetőségeit keressük.”

A fenti idézet egy magyar származású fizikustól, űrkutatótól származik, aki megalkotta a Mars-járót. Bejczy Antalról beszélünk. Neve talán kevesek számára ismert, tevékenysége azonban annál jelentősebb. A 2015-ben elhunyt professzor nevéhez nyolc szabadalom kapcsolódik.

Bejczy Antal 1930-ban született Ercsiben. Az elemi iskola után a Kalocsai Jezsuita Gimnáziumban tanult, viszont egyetemre nem mehetett politikai tartalmú ballagási beszéde miatt. Így a közeli gyárban kezdett el dolgozni szakmunkásként.

1956-ban elhagyta az országot, miután egy szovjet tank belőtt a lakása ablakán. Norvégiában telepedett le. Itt folytatta tanulmányait. Később egy NATO-ösztöndíjjal az Egyesült Államokba ment, ahol továbbképezte magát. S mint a legtöbb tudós, Bejczy is itt tudott érvényesülni, hiszen megtalálta azokat a feltételeket, melyek hozzásegítették sikereihez.

Elkezdett foglalkozni a robottechnikával, azon belül is a Marsra történő leszállás problémájával. 1997-ben óriási érdeklődés övezte a Bejczy Antal által tervezett és élete főművének tartott Mars-terepjáró sikeres működését. A Sojourner Mars-járó kutatójármű, amelynek távirányítási technikáját Bejczy fejlesztette ki, 1997. július 4-én landolt a Pathfinder nevű űrszondával. 1997-ben az egész világ izgult azért a kis Mars-terepjáróért, amely az őt hordozó anyahajóból kétnapnyi kísérletezés után legördült. A kisautó több héten keresztül küldte az adatokat a Földre arról a körülbelül 100 négyzetméteres területről, amit bejárt.

Bejczy precizitását mutatja, hogy az általa készített parányi műszer a feladatokat maradéktalanul teljesítette, s igen sokrétű vizsgálatot végzett a felszínen. A Pathfinder akkumulátora azonban a harmadik hónap után lemerült, így a NASA kapcsolata a szondával megszűnt. A kutatók munkája természetesen ezzel nem ért véget. Azóta több űrjármű is eljutott a Marsra, hogy minél több információt gyűjthessen az emberiség a vörös bolygóról.

„A Mars a legkedvesebb, életlehetőségeket mutató bolygó, mert ott a víz nyomait látjuk. Számunkra a víz az élet. Akárhova megyünk az űrben, az élet lehetőségeit kutatjuk ezáltal, hogy feltérképezhessük saját lehetőségeinket. És minél távolabb megyünk, annál csodálatosabbnak tűnik az a harmónia, ami a Földön kialakult: az élet. Ez az űrkutatás tulajdonképpeni értelme.” – vallotta Bejczy Antal a bolygók vizsgálata és az űrkutatás kapcsán.

Az űrrobotika atyja gyakran visszajárt szülőhazájába, ahol számos kitüntetésben részesült. Az Óbudai Egyetemen róla nevezték el a Bejczy Antal Robottechnikai Központot.

Gál Adél
Kárpátalja.ma