csonka janos autogyartas

Magyar feltalálók: Csonka János és az autógyártás

Alig több mint száz éve, 1905. május 31-én indult próbaútjára az első magyar tervezésű autó, melyet Csonka János gépészmérnök készített a Magyar Posta számára – olvastam a minap az egyik portálon. 

Majd belelapoztam Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvébe, mely sorozatunk egyik forrásául szolgál, és máris rátaláltam az autógyártásra és Csonka Jánosra. Őt a magyar motorgyártás egyik megteremtőjeként tartják számon. A Magyar Posta megrendelései nyomán a hazai automobilgyártás úttörő konstruktőre volt.
Csonka János egy gépépítő kovácsmester hetedik gyermekeként született 1952. január 22-én Szegeden. Már ifjú korában is érdeklődéssel figyelte az apja műhelyében folyó munkát, ahol szélmalmok, vízimalmok, tűzoltószivattyúk, olajprések, zárak és esztergapadok is készültek. Versegen végezte az elemi iskolát és a gimnázium alsó négy osztályát I. rendű eredménnyel. Itt a német mellett latint is tanult, ami később segítségére volt a francia nyelv elsajátításában. Ezután a szakmai képesítés megszerzése végett édesapja műhelyében tanult 19 éves koráig. Ezt követően az Alföld–Fiumei Vasút szegedi főműhelyébe került, ahol közelről megismerhette a gyerekkorában is megcsodált gőzmozdonyok szerkezetét és mindazokat a technológiákat, amelyek egy vasútüzem fenntartásához szükségesek. 1873-ban Szegedről Budapestre költözött és a Magyar Államvasutak fűtőházában vállalt munkát. Itt valósította meg egyik álmát is: külföldi tanulmányútra indult.
Útja során minden olyan lehetőséget megragadott, amivel tudását gyarapíthatta. Múzeumokba, könyvtárakba és kiállításokra is ellátogatott. 1875-ben érkezett Párizsba, ahol egy kisebb nyomdában érdekes szerkezetre bukkant. Ez volt a Lenoir-motor. Nagy lelkesedéssel kezdte tanulmányozni a szerkezetet, s rögtön felismerte a belső égésű motorok jelentőségét. Ipari központokat járt végig, bővítette ismereteit. Majd a Királyi József Műegyetem pályázatát olvasva visszament Budapestre, s több szaktekintély előtt 25 évesen megnyerte a pályázatot, s az egyetem tanműhelyének vezetője lett.
A kezdetleges állapotban lévő műhelyben saját költségére szakembereket alkalmazott azzal a feltétellel, hogy a kutatás eredményeit saját céljaira is felhasználhatja. Itt elsősorban találmányok kivitelezésére gondolt. Ekkor fogott hozzá egy még tökéletesebb gázmotor megszerkesztéséhez, amely 1879-ben el is készült. A motor négyütemű, vízhűtéses, szelepes vezérlésű volt és vezetékes világítógázzal működött. A lényeges újítás az volt benne, hogy az akkori szokásoktól eltérően nemcsak a kipufogót, hanem a szívónyílásokat is szelepek vezérelték. Az egész motor házilag készült, kezdetleges szerszámokkal, gyenge műhelyfelszereléssel, de pontosan és megbízhatóan működött. Ez a motor megmutatta, hogy Csonka János nemcsak kitűnő tervező, hanem nagyszerű technológus és kivitelező is. Első találmányát 1882-ben egy újabb motor múlta felül, melynek szabadalmát három évvel később kapta meg. 1900-ban Budapest utcáin megjelent a Csonka-féle tricikli. Majd alig öt év múlva az általa megtervezett első autóval történelmet írt. Az ő járműve tekinthető a magyar autógyártás elődjének. A megbízhatóságuk miatt a járműveket a Magyar Posta vásárolta meg. Majd tovább fejlesztették őket, és két év alatt 37 példány készült belőlük. Találmányain olyan megoldásokat alkalmazott, melyek évtizedek múlva váltak általánosan elfogadott szerkezetekké. Szintén a Magyar Posta megrendelésére készült el az első magyar kisautóbusz, melyet további darabok követtek. A feltaláló nagy lendülettel dolgozott, továbbfejlesztette autóját.
A konkurenciaharc abban az időben is jelen volt. A korabeli magyar gépgyárak, látva Csonka János sikerét, kifogásolták tevékenységét. Így kénytelen volt abbahagyni a fejlesztést és tökéletesítést, és elhagyni a gépgyártást. Nyolcvan éves volt, mikor elkészítette utolsó találmányát, egy szétszedhető, hordozható láncfűrészt.
Gál Adél
Kárpátalja.ma