Kezdőlap » Sorozatok » Magyar feltalálók » Magyar feltalálók: Domokos Gábor, Várkonyi Péter és találmányuk

Magyar feltalálók: Domokos Gábor, Várkonyi Péter és találmányuk

A kétezres évek elején egy újabb magyar találmány robbant be a köztudatba, mely a Mathematical Intelligencer című neves szaklap borítóján is szerepelt. Megjelenése a Rubik-kockáéhoz hasonló méretű port kavart, noha gyakorlati hasznosíthatósága annál jóval csekélyebb. A reflektorfénybe került Gömböcöt nem lehet sem tekergetni, sem kirakni, sem játszani vele.

Gömböc – furcsa megnevezés és még furcsább alakzat. Közelebbről megvizsgálva igencsak meglepő volt számomra, hogy ismét olyan dologgal állok szemben, melynek megalkotásában magyar kezek is közreműködtek.

A Gömböc a Mathematical Intelligencer címlapján

A Gömböc elképzelése először elméletként született meg egy orosz tudós agyában, majd mintegy évtizeddel később két magyar kiváló elme bebizonyította az elmélet helyességét. De ne szaladjunk ennyire előre.

A Gömböc Domokos Gábor és Várkonyi Péter találmánya.

Domokos Gábor 1961-ben született Budapesten. 1989-ben szerezte meg kandidátusi fokozatát. Jelenleg a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti tanszékének vezetője, egyetemi tanár, 2004 óta akadémikus. A diszkrét és folytonos dinamikai rendszereket kutatja. A káosszal és populáció-dinamikával is foglalkozik.

Várkonyi Péter a Fazekas Gimnáziumban érettségizett. Építészmérnökként diplomázott. Doktori fokozatát 2006-ban szerezte. Szerkezetek szimmetriájával, biomechanikával és az evolúció modellezésével foglalkozik. Domokos Gáborral doktori tanulmányai alatt ismerkedett meg, aki témavezetője volt.

Találmányuk, a Gömböc már első benyomásra megnyerő konstrukció: gömbölyded, félhengerre emlékeztető aljához tarajos, kicsit sisakszerű, szimmetrikus kitüremkedésekkel ellátott felső rész kapcsolódik. A testnek két, egymásra merőleges szimmetriasíkja van, de ami a legfontosabb: bárhova is fordítjuk, mindenképpen visszatér a “fenekére”. Gyermekkorom Kelj fel Jancsija. Annyi a különbség, hogy a gyermekkori játékunk egy nehezéknek köszönhetően „áll lábra” újra és újra, míg a Gömböc saját alakjának köszönheti mindezt. Persze a Gömböcnek van még egy olyan egyensúlyi helyzete is, amiben képes megállni, ám abból egy leheletnyi fuvallat, vagy akár egy porszem is kibillentheti.

Kidolgozottsága igen pontos. A matematikai értékek akár tizedrésznyi eltérése miatt a test elveszíti tulajdonságait és kibillen. Hihetetlenül pontos munkát igényel. A 2006-ban készített első Gömböc is két egyensúlyi ponttal rendelkezett, így a technológiát tovább kellett fejleszteni. Az egyensúlyi pontokról Vlagyimir Igorjevics Arnold, orosz matematikus beszélt egy felszólalásában 1995-ben, aki szerint létezik olyan test, melynek négynél kevesebb egyensúlyi pontja van. Ez a nézet, illetve felvetés indította el a lavinát, vagyis Domokos Gábort a test megalkotása felé. Várkonyi Péterrel tíz év alatt jutottak el a kézzelfogható eredményhez.

Megnevezése roppant egyszerű: a test láttán magunk is észrevesszük a gömbbel való rokonságot.

Érdekes tény, hogy a természetben egyetlen egy élettelen testet sem találunk, mely a Gömböcéhez hasonló tulajdonsággal rendelkezne. Az élővilág evolúciójában azonban számon tartanak hasonló adatot. Ilyen az indiai csillagteknős páncélja, melynek magas boltozata segít a gazdáját talpra állítani.

Indiai csillagteknős (Fotó: wikipedia.org)

Ami igazán sikeressé tette a magyar feltalálókat és igazi áttörést jelentett, az nem is feltétlenül a találmány, hanem maga a létrehozás, egy új dolog felfedezése.

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in Domokos Gábor, feltalálók, Gömböc, találmány
Magyar feltalálók: Rubik Ernő és a Rubik-kocka

Minden nap sok olyan feladattal szembesülünk, amelyek megoldása logikus gondolkodásra késztet. A logika számtalan élethelyzetben szükséges számunkra, a boltban való...

Close