Kezdőlap » Sorozatok » Magyar feltalálók » Magyar feltalálók: Izsák Imre és Földünk alakja
Fotó: zmgzeg.sulinet.hu

Magyar feltalálók: Izsák Imre és Földünk alakja

Számunkra ma már egyértelmű, hogy Földünk gömb alakú. Azonban évszázadokig mást hitt a tudomány. Az ókorban a Föld alakjára vonatkozó első elmélet lapos földet feltételezett. Püthagorasz és követőinek munkássága során feltételezték először, hogy a Föld gömb alakú. És itt vigyáznunk kell a gömb megfogalmazással is. A forgási ellipszoid egy sokkal jobb megközelítése a valóságnak, de még ez sem tökéletes: a Föld ugyanis egy geoid.

A Föld alakjával egy magyar csillagász is foglalkozott. Ő volt Izsák Imre. Bolygónk alakjának pontos meghatározása Izsák Imre munkásságának talán legfontosabb területe. Elsőként mutatta ki, hogy a Föld egyenlítői keresztmetszete sem kör, hanem ellipszis. Legutolsó munkájában 26244 műhold pályájának elemzése által adta meg a geoidformát, azaz a Föld gravitációspotenciál-függvényét.

Izsák Imre 1929-ben született Zalaegerszegen. Már gyerekkorában elkötelezte magát a természettudományok mellett. A világháború befejeztével 1944-ben az akkori iskolájából egész osztályával egyetemben Németországba hurcolták, s hadifogságba esett. Onnan kiszabadulva 16 évesen beiratkozott a mai Zrínyi Miklós Gimnázium VI. évfolyamára. A gimnázium után a Budapesti Tudományegyetem matematika-fizika szakát végezte el. Az egyetemen szintén felfigyeltek éles eszére és szakértelmére.

Már egyetemi évei alatt a Konkoly-Thege Miklós által alapított obszervatórium asszisztense, majd az egyetem elvégzése után, 1951 nyarán ugyanennek az intézetnek a munkatársa lett. Már 22 évesen aspiráns volt. A háromtest-probléma, illetve a soktest-probléma foglalkoztatta, kutatásainak iránya éppen emiatt terelődött az égimechanika felé. Kutatásai fejlesztéséhez azonban sokkal modernebb felszerelésekre lett volna szüksége. A műhold- és rakétapályák elméletének gyakorlati alkalmazását nem tudta a hazai keretek között megvalósítani. Ez volt az oka annak, hogy 1956-ban Ausztriába disszidált, majd rövidesen Svájcba került. Innen pedig már egy lépés volt az Egyesült Államok.

Amerikában már azzal foglalkozott, amivel ténylegesen szeretett volna: a műholdak pályaszámításával – olvashatjuk Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében. A Cambridge-ben végzett kutatásai legfőbb feladata a Föld alakjának pontos meghatározása volt. 1961. június 1-jén hivatalosan is bejelenti a Föld alakjának és felszíni pontjainak pontos meghatározására vonatkozó számításait, mellyel a tudományos érdeklődés középpontjába került. Bebizonyította, hogy az Egyenlítő nem kör alakú, melyre 26500 műholdmérést végzett, így számításai minden korábbi sejtéshez képest rendkívül nagy, 10 m-es pontosságúak. Vizsgálatai jelentős minőségi előrehaladást hoztak a Föld alakjának tanulmányozásában, s új módszer alapjait teremtették meg a műholdak felhasználhatósága tekintetében.

Ettől kezdve nagy pontossággal ki tudták számítani a műholdak pályáját. De még mindennapi életünkre is forradalmasító hatással volt Izsák Imre munkássága: többek között a GPS-szel történő helymeghatározás is a műholdak helyzetmeghatározásának a mellékterméke.

A sors sajnos igen keveset engedett neki a földi létből. Igen korán, mindössze 36 évesen hunyt el szívinfarktusban. Sokak szerint Izsák Imre korai halálát elsősorban az okozhatta, hogy el kellett hagynia Magyarországot, mert itt nem foglalkozhatott a mesterséges holdak égi mechanikájával a technikai elmaradottság, az ország pénzügyi helyzete miatt. Rövid élete ellenére azonban véghezvitte kutatási tervét, elindított egy nagyon fontos folyamatot a tudományban. Sajnos, hogy sokakhoz hasonlóan ezt nem szülőföldjén tehette meg.

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in feltalálók, Föld, geoid
Magyar feltalálók: Polányi János Nobel-díjas kémikus

A neves magyar felfedezők, tudósok és szakemberek közül legtöbben Magyarország határain kívül találták meg helyüket, és külföldön, leggyakrabban nyugaton váltak...

Close