Magyar feltalálók: Korda Dezső és a rádió

Gyermekkoromban a rádióadók egyet jelentettek a Kossuth és a Petőfi Rádióval.

Azóta természetesen rengeteg új adó megjelent, számos eltűnt. Rádiós műsorvezetők váltották egymást, s talán csak mi, hallgatók maradtunk ugyanazok. Ehhez kapcsolódva a rádiózás történetében is találunk híres, neves magyarokat. Egyikük Korda Dezső.
Bátran állíthatjuk, hogy a magyarok hosszú ideig „nagyhatalomnak” számítottak a rádiózás és rádiógyártás területén. A szakembereink találmányai mérföldköveknek számítottak a technikatörténetben. Köztük találjuk Korda Dezső forgókondenzátorait is. Nekünk, laikusoknak, e kifejezés nem sokat mond. Egyszerűen fogalmazva: e szerkezet tette lehetővé, hogy egy adott rádióberendezésen ne csak egy adót lehessen fogni, hanem több hullámhossz is elérhető legyen. A többhullámú rádiózás sokat jelentett, hiszen addig a készülékek csak egy bizonyos rögzített csatornára voltak beállítva, és semmilyen más frekvencián nem voltak képesek jelet fogni. Korda egy olyan kondenzátort alkotott, amellyel szinte bármilyen vételi frekvenciára be lehetett állítani a készüléket. S ahogy Köteles Viktória fogalmaz 88 magyar találmány című könyvében, ezzel tulajdonképpen felfedezte a világvevő rádiót.
A rádiózás történetének kezdeteit a XIX. században kell keresnünk, amikor is Hertz rezonátorával megalkotta a rádió ősét. Néhány évvel később megszületett a drót nélküli távíró. Pár év múlva már megoldódott Amerika és Anglia között a vezeték nélküli összeköttetés. Öt évvel később Lee de Forestnek köszönhetően lehetővé vált, hogy a rádió ne csak jeleket, hanem emberi hangokat is közvetítsen. A világ első rádióműsorát pedig 1914-ben sugározták Belgiumban. Hét év után elindult az első rendszeres adás is.
Magyarországon a rádiózás előzményeként a Puskás Tivadar által megálmodott Telefonhírmondót tekinthetjük. A hírmondó 1893-tól vezette be a telefonhálózaton keresztüli hír- és műsorközlést.
Ahogy az adások rendszeressé válása maga után vonta a készülékek ipari méretű gyártását, Magyarországon a Telefongyárban elkezdődött a katonai rádió-adóvevők gyártása. A lakossági felhasználásra készült rádiók gyártása nyolc évvel később indult el. Két elhíresült márka, az Orion gyártását a 20-as években, míg a Videotont 1955-ben kezdték gyártani.
Az állam több programot támogatott, mely arra volt hivatott, hogy elterjessze a rádiózást Magyarországon. Ezek egyike a legnagyobb méretű Néprádió-akció volt. Az 1939-40-es években történt összefogás eredményeként Hóman Bálint ötlete alapján legyártott olcsó és szolid külsejű rádió iránt hatalmas kereslet mutatkozott, ezért a programot újraindították. Az 1950-es években tervezett készülékek már a teljes középhullámú sáv vételére alkalmasak voltak. A piacra került változataik azonban csak a három frekvencia, a Kossuth és a Petőfi, valamint egy helyi adó frekvenciáit fogták. Azonban a magyar ember leleményes: sokan átalakították rádióikat úgy, hogy a nyugati rádióállomások magyar adásait is tudták fogni.

Gál Adél
Kárpátalja.ma