Kezdőlap » Sorozatok » Magyar feltalálók » Magyar feltalálók: Mihály Dénes és a Telehor

Magyar feltalálók: Mihály Dénes és a Telehor

Telehor annyit tesz görögül, mint távolbafigyelés, távolbanézés, németül Fernsehen vagy Fernschau. Helyesebben »Telescop« volna ez a név, azonban az optikában már régebben használatos a távcső megjelölésére. Az angolok és amerikaiak által használt ,,Televisio” tulajdonképpen hamis szavak, mert első részük görög, a második pedig latin nyelven van.”

Mihály Dénes: A távolbalátás és készüléke. Budapest, 1928.

Álljunk meg pár pillanatra, és próbáljuk elképzelni világunkat a tévékészülék nélkül! Ugye, milyen nehéz? Furcsának tűnik, hiszen olyan technikai eszközről van szó, mely közel száz éve lopakodott be, majd nyert egyre nagyobb teret életünkben.

A televíziózás története 1883-ban kezdődött, amikor egy német mérnök, Paul Nipkow szabadalmaztatta televízióját, mely a mai berendezésekéhez hasonló alapelven működik. A drótnélküli telegráfia sikerein felbuzdulva amerikai, skót és más nemzetiségű mérnökök és tudósok sora tevékenykedett a „távolbalátás” terén. A tengerentúli és angliai vetélytársak mellett a magyar származású Mihály Dénes sem marad el, hiszen tevékenysége a televíziózás terén számottevő. A magyar felfedező 1916-ban világelsőként mutatta be távolbalátó készülékét, melyet a televízió elődjének lehet tekinteni.

Mihály Dénes Gödöllőn született 1894. július 7-én. (http://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/mihaly-denes) Egész fiatalon már a motorok szerkezete és működése kötötte le érdeklődését. Ennek fényes bizonyítéka, hogy tizenhat esztendősen olyan könyvet írt az autókról, ami több kiadást is megért. Második könyvének témája a motorkerékpár volt. Miután elvégezte a gimnáziumot, a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Mint fiatal műegyetemi hallgató, már 1917-ben két szabadalmat jelentett be a távolbalátás területén.

Az egyetemi évek után a telefongyárba ment dolgozni, ahol megkezdte a távolbalátással kapcsolatos gyakorlati kísérleteit. 1919-ben született meg a „Telehor”. Ez a készülék állóképek közvetítésére volt alkalmas több kilométer távolságra. Sajnos továbbfejlesztésére a hazai nehézségek miatt már nem volt lehetőség. Ennek okán Berlinbe ment, egy ottani gyár munkatársaként folytatta kutatásait. Mondanunk sem kell, hogy sokkal jobb körülmények között s kedvező feltételek mellett. Egy 1926-ban megrendezett kiállításon hatalmas sikere volt a Telehor továbbfejlesztett változatának, mely akkor még csak állóképek és egyszerű mozgó tárgyak bemutatására volt képes, s ezzel érzékeltette a távolbalátást. Még ugyanebben az évben Mihály Dénesnek sikerült elérnie célját, a Nipkow-tárcsa (https://hu.wikipedia.org/wiki/Paul_Nipkow) segítségével sikerült a mozgóképek átvitele. 1929. március 8-án a világon először a berlini-witzlebeni rádióállomás mozgó televíziós közvetítést adott.
A sikeren felbuzdulva Mihály vállalatot alapított a Telehor gyártására. Persze a terjesztés mellett a továbbfejlesztésen volt a fő hangsúly. 1933-ban kutatótársával, E. H. Traub fizikussal együttműködve egy új és korszerűbb televíziós készüléket mutatott be. A készülék később Mihály-Traub forgótükrös vevőkészülékként terjedt el.

Mihály Dénesnek nem kis szerepe volt abban, hogy a világon elsőként Németországban elkezdődött a rendszeres tévéadás. 1936-ban pedig az ő irányításával került sor az első zárt láncú televíziós vetítésre a Gellért Szállóban.
Az eddig kifejlesztett szerkezetnek csak ideiglenes térhódítása lehetett. A század rendkívül gyors technikai fejlődése miatt a mechanikus képbontással történő vetítés hamar lemaradt. Megjelent ugyanis a mozgó alkatrész nélküli elektronikus televízió, mely háttérbe szorította mechanikus elődeit.

Mihály Dénes érdemei itt nem érnek véget. Foglalkozott a süketnémák számára kifejlesztett ábécé problémáival. Rengeteget dolgozott azon is, hogy a némafilmeket felváltsák a hangosfilmek. A hang és a kép szinkronján dolgozott, s ezt egy Phonokeréknek nevezett eszközzel sikerült megoldania. A hangminőség és hangrögzítés javításával kapcsolatos újításokat is bevezetett. Így nem csoda, hogy napjainkban őt tekintik a hangosfilm feltalálójának.

Majdnem száz év távlatából, bámulva a mai, szinte már hajszálvékony képernyőket, a kezdetleges készülékek távoli és primitív szerkezeteknek tűnnek. Valahonnan azonban el kellett indulni. S ha kedvünk támad „visszatekinteni” a múltba, a legelső, eredeti Telehor készüléket ma is megnézhetjük a müncheni Deutsches Museumban.

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in feltaláló
Magyar feltalálók: Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin

Tél végén, az influenza-időszakot átvészelve mindennél fontosabb az immunrendszerünk megerősítése.

Close