Kezdőlap » Sorozatok » Magyar feltalálók » Magyar feltalálók: Polányi János Nobel-díjas kémikus

Magyar feltalálók: Polányi János Nobel-díjas kémikus

A neves magyar felfedezők, tudósok és szakemberek közül legtöbben Magyarország határain kívül találták meg helyüket, és külföldön, leggyakrabban nyugaton váltak híres szakemberekké. Sokan közülük nem feledték hovatartozásukat, büszkén tekintettek magyarságukra, noha tisztában voltak azzal, hogy a hazai feltételek mellett nem lehettek volna sikeresek. Néhányuk nem szívesen emlegette származását. Ide soroljuk Polányi Jánost is, akit a kémiai kötések révén ismertünk meg.
Polányi magyar zsidó szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Németországban, Berlinben 1929. január 23-án. Szülei mindketten diplomásak, a kémia terén tevékenykedő szakemberek voltak. Így nem csoda, hogy János is örökölte ezt a vénát, s később a vegyipar felé terelődött a figyelme.
A kicsi Polányi több nyarat is Magyarországon töltött az apai nagyszülőknél. Nagymamája vezette az akkori Budapest legjelentősebb szellemi szalonját, ahol a kor ismert közéleti személyiségei szinte mindennapos vendégek voltak – írja Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében.
A család a nácizmus előretörésekor, 1933-ban elhagyta Berlint, s az angliai Manchesterbe költözött. Polányi János az itteni egyetemen tanult vegyész szakon. Nagyon fiatalon, már 23 évesen megszerezte doktori kinevezését kémiából. 1952-ben ösztöndíjasként Kanadában a Nemzeti Kutatási Központban kapott kutatói feladatot, és ezt 1954-ig folytatta. Később az USA Princetoni Egyetemén 1956-ig dolgozott tanársegédnek megfelelő állásban.
Huszonhét évesen apja nyomdokaiba lépve a vegyi reakciók kinetikáját kezdte el tanulmányozni. Azt kívánta jobban megérteni, hogy miként változnak a molekulák energiaállapotai a kémiai reakciók során. Az elemi atomi és molekuláris ütközések során bekövetkező energiaátadási folyamatot kutatva alapvető fontosságú felfedezést tett. Így a kémiai lézerek vizsgálatakor igazolta, hogy a vegyi reakció energiája közvetlenül alakul át lézerfénnyé. Ő dolgozta ki az infravörös kemilumineszcencia módszerét, miszerint a gerjesztett molekulák infravörös fényt bocsátanak ki.A kémiai reakció során kibocsátott fény változásának színképelemzésével nyomon követte a kémiai kötések cserélődését, ezáltal meghatározta a molekulák mozgási és rezgési energiájának hatását a vegyi reakciók kimenetelére.
A lézerek felfedezésekor a jelenség kémiai háttere még nem igazán volt ismert. Erre szeretett volna Polányi fényt deríteni, s azt szerette volna jobban megérteni, hogy miként változnak a molekulák energiaállapotai a kémiai reakciók folyamán. Ennek vizsgálata során hatalmas felfedezést tett. A kémiai lézerek vizsgálatakor igazolta, hogy a vegyi reakciók energiája közvetlenül alakul át lézerfénnyé. Meghatározta a molekulák mozgási és rezgési energiájának hatását a vegyi reakciók kimenetelére.
Munkásságáért 1982-ben neki ítélték a matematikai Nobel-díjként számon tartott Wolf-díjat, majd négy évvel később „az elemi kémiai folyamatok dinamikája elemzési módszereinek kidolgozásáért” megkapta a kémiai Nobel-díjat is.
Polányi Jánost azok között a magyar Nobel-díjasok között tartjuk számon, akik nem Magyarországon születtek, ám szülei (legalább az egyik) magyar származásúak.Noha ő maga sohasem tartotta magát magyarnak, és a Nobel-díja után a magyar származásával kapcsolatos vélekedéseket ellenszenvvel fogadta, mi mégis emlékezünk rá, és a mieink között emlegetjük.

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in feltalálók, kémia
Nevet kapott a periódusos rendszer négy új eleme

A kémikusok nemzetközi szervezete (IUPAC) szerdán javaslatot tett a periódusos rendszer négy új elemének, a 113-as, 115-ös, 117-és és a...

Close