puskas tivadar

Magyar feltalálók: Puskás Tivadar és a telefonközpont

Be kell vallanunk, hogy néha mániákusan ragaszkodunk bizonyos dolgokhoz.

Ma már telefon nélkül talán nem is tudnánk élni. A leglehetetlenebb helyzetekben is képesek vagyunk használni ezt a távbeszélő készüléket. Azt hiszem, hálát adhatunk a sorsnak a mai modern technikáért, hiszen a véget nem érő beszélgetéseinkkel igen csak sok munkát adnánk a szorgos telefonközpontos kisasszonyoknak.
Nézzük, mi fán terem a telefonközpont, s hogyan dolgoztak a fent említett kisasszonyok! A telefonközpontok atyjaként emlegetett Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Pesten, a nemesi származású ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó első gyermekeként – olvashatjuk az mtva.hu oldalon. A fővárosban végzett középiskola után a bécsi műegyetemen folytatta tanulmányait, de a szülők anyagi nehézsége miatt abba kellett hagynia.
A 21 éves fiatalember sokoldalú tehetség volt. Bár elsősorban a technikai tantárgyak érdekelték, kitűnően vívott, lovagolt és zongorázott. 22 évesen Londonban próbált szerencsét. 1873-ban Bécsben világkiállítást tartottak. Puskás tudta, hogy milliókat várnak a városba a nagy eseményre. Ezért egy Londonban látott cég mintájára – elsőként Közép-Európában – utazási irodát nyitott. A kiállítás ideje alatt kedvezményes menettérti vasútjegyeket árusított, amelyekhez szállodai, vendéglői utalványok és kiállítási belépők tartoztak – írja Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében. A vállalkozás sikeres volt, és jövedelméből 1874-ben Amerikába hajózott. Itt a Colorado mentén földeket vásárolt és aranybányát nyitott. Mikor egyik munkatársa új, gazdagnak tűnő aranylelőhelyre bukkant, Puskás Chicagóban egy vegyészt bízott meg az innen nyert ércdarab vizsgálatával, majd az ércet otthagyva Philadelphiába utazott üzleti ügyben. Az üzletember ekkor fordult teljesen a műszaki tudományok felé, ugyanis egy új találmányról hall, mely fűtőanyag nélkül végez munkát. Gyanút fog, a feltalálóéval szomszédos házat megveszi, és a kerítés alatt alagutat fúrva egy éjszaka alulról bejut a féltve őrzött műhelybe. És a csalás kiderül: a gépet valójában sűrített levegő mozgatja. A feltaláló hiába ígér hárommillió dollárt a hallgatásért, Puskás egy leleplező cikkben ország-világ elé tárja a titkot.
Később Puskás újra Európába utazott. Még Amerikában megismerkedett a vezetékes távíróval, és felötlött benne: ha egy központban összekapcsolnának több állomást, a kapcsolatlehetőségek lényegesen bővülnének. E találmányt eladta Brüsszelben, ahol 1876-ban távíróközpontot hozott létre. Elgondolását elsőre túl drágának tartották, az üzletemberek pedig azt hitték, hogy az információk ezáltal illetéktelenek kezébe kerülnek. Ekkor robbant ki a hír, hogy Bell bemutatta új találmányát, a telefont. Puskás ismét Amerikába ment, ahol találkozott Bell-lel és Edisonnal. Pénze és lehetősége nem sok volt, ezért meggyőzte Edisont, hogy a telefon egy olyan találmány, melyet a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kell tenni. Mégpedig egy telefonközpont segítségével. Így 1876 őszétől 1877 nyaráig dolgozott a Menlo Park-i műhelyekben Edison mellett a telefonközpont tervén, amit végülis elkészített, de formálisan nem szabadalmaztatott. Így Puskás Tivadar az amerikai feltaláló, Edison munkatársaként, majd európai képviselőjeként a műszaki alkotások lehetőségeit gyorsan felismerő, merész vállalkozó lett.
Puskas tivadar telefonkozpontA világ első – 20 kilométeres hatótávolságú – telefonközpontja 1878-ban nyitotta meg kapuit Bostonban, majd ezt követte gyors egymásutánban egy londoni és egy párizsi. Mindegyik Puskás felügyelete alatt állt. Két évvel később öccsével hazatért, és befektetőket kerestek egy budapesti távbeszélő létrehozására – sikertelenül. Végül saját költségen nyitottak egyet, mely huszonöt előfizetővel kezdte meg munkáját. Az 1882. február 1-jén megjelent telefonkönyv már 238 előfizetőt sorolt fel. Ezek többsége gyártulajdonos és kereskedő volt, hiszen ők ismerték fel elsőként a telefon fontosságát.
A későbbiekben Puskás sokat gondolkozott azon, hogyan lehetne különböző műsorokat több hallgatókészülék között megosztani. A megoldás tizenegy évvel később született meg. 1893- ban bemutatta a telefonhírmondó névre hallgató találmányát. A találmány lényege az volt, hogy egy beszélő hangját megsokszorozva hallgatókészülékek között osztotta szét. Hamarosan létrejött a műsorközlő stúdió, majd a budapesti hálózat is. Ezzel először a világon Puskás Tivadar létrehozta a hangközlő újságot, amit a rádió közvetlen elődjének tartanak.
Egy legenda szerint Puskás Tivadar használta először a „halló” kifejezést a telefon felvételekor. Így rövidítette a „hallom” szót. Vannak azonban olyan feltételezések, melyek szerint az angolból terjedt el és vált népszerűvé.. Bárhogy is legyen, Puskásnak vitathatatlan érdemei vannak a ma már szinte alapvetőnek számító telefonálás megalkotásában és terjesztésében.
Gál Adél
Kárpátalja.ma