Kezdőlap » Sorozatok » Magyar feltalálók » Magyar feltalálók: Szebehely Győző és az űrhajók nyolcas pályája

Magyar feltalálók: Szebehely Győző és az űrhajók nyolcas pályája

Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek – ki ne hallotta volna Neil Amstrong híressé vált megállapítását. A Földön kívüli lét elérése valóban nagy lépés volt. A 60-as és 70-es évek Apollo-programja, melyről iskolás éveimben hallottam először, kiemelkedő tevékenysége volt a NASA-nak, mellyel Amerika saját, az űrprogramban hátramaradt pozícióját szerette volna javítani. Talán már nem is meglepő, hogy ebben a nagyszabású programban magyar kiválóságot is találunk. 1961-ben Kennedy számos, igen nagynevű szakembert állított a Hold meghódításának szolgálatába. Köztük Szebehely Győzőt, aki az amerikai űrkutatási program egyik legnagyobb fejtörést okozó kérdésére, az ún. háromtest-problémára adott választ.

A magyar származású csillagász, gépészmérnök, egyetemi tanár Budapesten született 1921-ben. Gimnáziumi tanulmányai után a Magyar Királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre iratkozott be. Itt elektromérnöknek tanult. Emellett szívesen hallgatta a Tudományegyetem matematikai és csillagászati előadásait is. Ez utóbbi tudomány terelte végül is az égi mechanika felé, s így kezdett el foglalkozni a háromtest-probléma vizsgálatával.

Ez lényegében a világűrben egymással kölcsönhatásban lévő égitestek pályáinak várható alakulását vizsgálja. A kérdés egyszerűnek tűnik, ám mégis nagy probléma. Kutatók százai foglalkoznak vele, s mintegy két évszázados tudományos munka után sem ismerjük pontosan a lehetséges megoldások mindegyikét – olvashatjuk Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében.

Kép forrása: http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/faludy-2.html

Szebehely ezzel a problémával nézett szembe, mikor 1947-ben kivándorolt Amerikába. 1961. május 25-én J. F. Kennedy bejelentette a Holdprogramot, s a már gőzerővel folyó Apollo programnak hála, a háromtest-probléma hirtelen gyakorlati kérdéssé vált, hisz az űrhajó pályáját a Föld-Hold rendszerben kellett leírni. E témakörről készített összefoglaló munkát Szebehely 1967-ben Theory of orbits (Pályaelmélet) címmel, amely azóta is a háromtest-probléma „bibliája”. Talán ennek a munkának köszönhető, hogy Szebehelyt Austinba hívták az ottani egyetem Űrmérnöki Intézetének vezetői posztjára. Itt kapcsolódott be közvetlenül az Apollo programba, és munkatársai szerint, elévülhetetlen érdemeket szerzett az Apollo űrhajórendszer 8-as alakú pályájának kialakításában, megtervezésében.

Az általa irányított intézmény a világ első számú égi mechanikai központjává nőtte ki magát, emellett pedig szakemberek sokaságát nevelte ki. Szebehely mindig büszke volt magyarságára, több kutatási témába is bevonta honfitársait.

Az 1950-es évek végétől többször járt Magyarországon. 1974 óta dolgozott együtt Érdi Bálinttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszékén. Dinamikus csillagászat témában közös MTA-NSF kutatási programjuk volt az 1980-as években.

Szebehely Győzőt 1957-ben lovaggá ütötte a holland királynő, 1978-ban elsőként kapta meg az Amerikai Csillagászati Társaság Brouwer-díját, 1982-ben tagjává választotta az Amerikai Műszaki Akadémia, 1991-ben pedig díszdoktorrá avatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

Read previous post:
Hosszú Katinka 400 méter vegyesen is győzött Kaliforniában

A 200-on aratott pénteki sikere után Hosszú Katinka szombaton 400 méteres vegyesúszásban sem talált legyőzőre a kaliforniai Irvine-ban.

Close