Kezdőlap » Sorozatok » Magyar feltalálók » Magyar feltalálók: Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin

Magyar feltalálók: Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin

Tél végén, az influenza-időszakot átvészelve mindennél fontosabb az immunrendszerünk megerősítése. Erre jó célt szolgálnak a vitaminok, melyek közül talán a legnépszerűbb a C-vitamin. Szerintem nincs olyan ember, aki ne ismerné. Pedig azt is tudnunk kell, hogy egy magyar elmének és a véletlennek köszönhetjük ezt az egyszerű, és széles körben használt vitamint. Ismerkedjünk meg feltalálójával, Szent-Györgyi Alberttel.
A C-vitamin felfedezéséig súlyos betegség keserítette meg az emberek életét, főként a tengerészekét: a skorbut. Ellenszerét végül a magyar biokémikus, Szent-Györgyi Albert fedezte fel egy különös véletlennek köszönhetően.
Korunk egyik legnagyobb személyisége több mint száz évvel ezelőtt, 1893-ban született Budapesten. A Nobel-díjas magyar orvos és kutató, a C-vitamin felfedezője fiatalkorától kezdve tudatosan készült az orvosi pályára. Tudta azt, hogy a hivatás egy életre szóló elkötelezettség. Tanulmányait a budapesti Lónyai utcai református gimnáziumban kezdte, majd a Budapesti Tudományegyetem orvosi szakán folytatta. A diploma megszerzése után az I. világháború idején a seregben is teljesített orvosi szolgálatot, ahonnan egy sérülést követően leszerelt. Ezután külföldön próbált szerencsét. Az idők folyamán Cambridge-ben szerezte meg második doktori címét, s tudását kamatoztatva egy nívós amerikai intézetben dolgozott. 1931-ben tért vissza Magyarországra, ahol a Szegedi Tudományegyetem orvosi-vegyészeti intézetének professzora, majd pedig a Budapesti Tudományegyetem orvosi karának tanáraként funkcionált – olvashatjuk Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében.
De lássuk, hogyan jutott el a neves magyar professzor a szegedi paprikáig és a C-vitaminig. Szent-Györgyi Albert a hagyomány szerint nem szerette a paprikát (http://www.kertvarazsmagazin.hu/index.php/zoldseg/2483-c-vitamin-felfedezese-a-paprikabol), a világhírnevet mégis neki köszönhette. Felesége rendszeresen csomagolt számára paprikát a tízóraihoz, amit a tudós nem mert kidobni, inkább vizsgálni kezdte. Így fedezte fel a C-vitamint.
A valós történet pedig a következő: Szent-Györgyi már a külföldi kutatásai alatt megfigyelte, hogy vannak bizonyos anyagok, melyek elengedhetetlenek az emberi szervezet működéséhez, de csak növények és állatok tudják előállítani. Ezek egyike volt a C-vitamin is. A cukorjellegű anyagnak először az „ignose” nevet adta, ami annyit jelent, hogy „nem ismerem”. A felfedezést publikáló tudományos lap így nem volt hajlandó kiadni, ezért a nevet hexuronsavra változtatta. A feladat ezután már csak az volt, hogy találjon egy olyan növényt, amelyben nagy mennyiségben fordul elő a vizsgált anyag. Szegeden meg is találta. A paprika volt az.

97844
1932-ben azonosította a hexuronsavat a C-vitaminnal. Egyúttal felfedezte, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot, a kor nagy betegségét, így aszkorbinsavnak nevezte el. Szegeden kidolgozták a C-vitamin-gyártás módszerét, Szent-Györgyi pedig élettani-orvosi Nobel-díjat kapott érte. Emberi nagyságát jelzi az is, hogy a szovjet–finn háború idején a Nobel-érmét a finneknek ajánlotta fel. Szerencsére azt egy gazdag finn kiváltotta és a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Szent-Györgyi humanizmusa mellett szerénysége is közismert.
A tudós, kutató természetesen nem érte be ennyivel, és kutatómunkáját tovább folytatta. Az izommozgás biokémiájával kezdett foglalkozni. Sokak szerint ezek a későbbi munkái is Nobel-díjat érdemeltek volna. De időközben nézetei és antifasiszta magatartása miatt rengeteg támadás érte. Politikai nézetei miatt egy Svájcban töltött vakációról már nem tért vissza Magyarországra, hanem az Egyesült Államokban telepedett le. A Darthmouthi Egyetem professzoraként folytathatta a Szegeden megkezdett kutatásait. Később pedig a rákkutatás elkötelezett harcosa lett. 1973-ban egy alapítványt hozott létre, hogy támogatást nyújtson a tudósok újszerű rákkutatási ötleteinek megvalósításához. A szervezet a mai napig működik.

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

Read previous post:
2016. március 28., húsvéthétfő

87 éve született Psota Irén, a nemzet színésze, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő.

Close