Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: harangozó

„Az élőket szólítom, a holtakat siratom, a villámokat elűzöm.” Ezzel a régi mondással szokták leginkább leírni a harangok tisztségét, amely korántsem merül ki ennyiben. Hiszen a régi időkben a félrevert harang jelezte a tűzvészt, az árvizet, az idegenek betörését; hangjára a vihar is elcsendesett, s a ködös és hóviharos időben a vándor is célba talált. A VII. századtól harang hívja imára a keresztényeket, az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére pedig napjainkig megmaradt a déli harangszó.

 

Ahogy minden templomnak van papja, úgy harangozó nélkül sem lehet meg egyetlen egyházközség sem. Arról, hogy pontosan miből is áll ez a munka, Csulák Tibor nagybégányi görögkatolikus harangozóval beszélgettem.

 

– Emlékszik rá, hogy mikor kongatta meg először a nagybégányi harangokat?

– Pontos dátumot nem tudnék mondani, de úgy tízéves gyerek lehettem. Már arra sem emlékszem, hogy ki tanított meg rá. Akkoriban még az utcafronton volt a harangláb, amelyet aztán a kommunisták átrakattak hátulra, a templom mellé. Azt akarták, hogy az emberek ne lássák azt. Aztán sok-sok év múlva, 2009-ben elkészült az új, fából faragott harangláb, mely ismét kikerült az út mellé.

 

– Ki volt az elődje a harangozásban?

– Régen Lelekánics János volt a harangozó, aztán én vettem át tőle ezt a tevékenységet. Már közel 25 éve harangozok. A családunk mindig aktív tagja volt a helyi görögkatolikus egyháznak: édesapám kurátor volt, a nagyapáim egyháztanácstagként tevékenykedtek.

 

– Nagybégányban hány harang van a haranglábban?

– Kettő. A nagyobbik közel 120, a kisebbik 90 kilogrammos. Mindkettő a XX. század elején készült és a kisgejőci László Sándor, valamint annak veje, Egry Ferenc harangöntők munkái.

 

– Milyen alkalmakkor kondulnak meg a harangok?

– A szertartások előtt fél órával, illetve a kezdés időpontjában. Emellett néhány éve bevezettük a déli harangszót, mely minden nap pontban 12-kor szólal meg. Amikor halott van a faluban, minden felekezet egyszerre szokott harangozni: reggel, délben és este is meghúzzuk a harangokat az elhunyt emlékére. A temetés napján szintén harangszó kíséri utolsó útjára a község halottját.

 

– Hallottam olyan településekről, ahol másképp szól a harang, ha halottnak húzzák, és másképp, ha az időt vagy a szertartás kezdetét jelzi. Ez így van Nagybégányban is?

– Ismerem ezt a szokást, de nálunk nem tartják. Mi reggel hétkor harangozunk az elhunyt tiszteletére, így az emberek tudják, hogy ez a korai harangozás nem szertartásra hív, hanem halottnak szól. Régebben akkor is harangoztunk, amikor az esküvői menet megérkezett a templomudvarra, s a fiatal pár harangszó mellett vonult be a templomba. Ez a hagyomány ma már nem él, de tervezzük, hogy ismét bevezetjük, mert nagyon szép lenne.

 

– A vihar elűzésére megkondítják még a harangot Nagybégányban?

– Igen, s mondhatom, hogy hatásos. Láttunk már nagyon csúnya, fekete felhőt a falu felett, attól féltünk, hogy a jég mindent elver, de a harangszó után eloszlott a vihar.

– Az elmúlt évtizedekben sok egyházközség villamosította a harangozást.

– Itt, Nagybégányban öt éve álltunk át az elektromos harangozásra. Így azért sokkal egyszerűbb a feladatom. A harangozást egy számítógépes rendszer irányítja. Az állandó szertartások és a déli harangszó idejét beprogramoztuk, csak az egyedi esetekben – temetés, haláleset, vihar – kell külön bekapcsolni a harangot működtető szerkezetet. Emiatt van szükség továbbra is harangozóra az egyházközségben.

 

– Van egy nagyon rövid, háromnapos időszak, amikor a harangok elnémulnak Nagybégányban (is).

– Igen, nagycsütörtök estétől a nagyszombati feltámadási szertartásig nem harangozunk. Ebben az időszakban kereplő hívja templomba a híveket, mely fent van a haranglábban, a harangok alatt. A miénk egy nagyon régi szerkezet, néhány éve újítottuk fel.

 

– Meddig hallatszik el a hangja a harangnak és a kereplőnek?

– Mi a falu túlsó végén lakunk, de ott is jól hallatszik a kereplő. A harang hangját pedig jól lehet hallani még a mezőn is. Állítólag a határ túloldalán is hallják a nagybégányi harangszót, ha tiszta az idő.

 

– Nemsokára ismét megszólalhatnak a harangok, melyek Jézus feltámadását hirdetik majd húsvét ünnepén. Ha jól tudom, Tibor nagyon szép locsolóverset tud, mellyel hétfőn köszönti a lányokat és az asszonyokat. Elmondaná az olvasóknak?

 

– Meghasadt a kárpit, megnyílt a koporsó,

Jézus halálakor zengett a sok jajszó.

Sötét gyászba borult az egész természet,

midőn Krisztus Urunk a keresztfán vérzett.

Halállal küszködött Istennek Fia,

kit könnyes szemmel siratott Mária.

De harmadnap múlva megnyilt a sír szája,

kilépett belőle az Életnek Királya.

S ezzel megmutatta, hogy lesz föltámadás,

a síron túl is örök jutalmazás.

 

Áldott húsvéti ünnepeket!

 

– Köszönöm a beszélgetést! Kívánok én is kegyelemteljes húsvétot!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma