Kezdőlap » Sorozatok » Mesterségem címere » Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: növényvédelmi szakember, falugazdász

Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: növényvédelmi szakember, falugazdász

Valljuk be, ha meghalljuk a növényvédelem szót, többnyire a túlzott permetezés és műtrágyázás, a növényeknek az egészségünkre káros kémiai anyagokkal való túlterhelése jut eszünkbe.

Holott a növényvédelem ettől sokkal összetettebb és jótékonyabb fogalom. Magában hordozza a talajművelést, a vetésidő és a vetésváltás megválasztását, a növényápolást, a magtisztítást, a kártevők, betegségek elleni védekezést.

Mindezeket a növény megfelelő fejlődése és a jó terméshozam elérése érdekében tesszük. Az már más kérdés, hogy okosan, betartva a szabályokat, vagy esztelenül, csak a nyereségre gondolva.

Legutóbbi riportalanyom, a beregszászi Pályi Béla növényvédelmi szakember meggyőzött arról, hogy igenis megvalósítható az ésszerű növényvédelem. A kárpátaljai növénytermesztésről, a kártevők elleni védekezésről, a helyes növényvédelemről beszélgettünk.

 

– Mielőtt rátérnénk a szakmai kérdésekre, hadd ismerjünk meg téged is!

– Beregrákosi születésű vagyok, kétéves koromban költöztünk át Bátyúba. Ott nőttem fel, ott jártam magyar tannyelvű iskolába. Az érettségit követően a Munkácsi Mezőgazdasági Technikumban folytattam a tanulmányaimat ukrán nyelven. Az iskola hároméves volt, utána munkába is álltam.

 

– Honnan örökölted a növények szeretetét?

– Nem is tudom. A szüleimtől távol állt a mezőgazdaság: édesapám villanyszerelő, édesanyám könyvelő volt. Nagyapám viszont gazdálkodott. Gyermekkoromtól szerettem a virágokat, a zöldségtermesztést. Amikor visszaadták a bátyúiaknak a földeket, én is igényeltem 50 szoteket, s azt egyedül műveltem meg.

A Gazda oldalon olvashatjuk Pályi Béla tájékoztatását arról, hogy vidékünkön is megjelent a nagyfarontó lepke

 

– Hol helyezkedtél el az iskola elvégzése után?

– Az Ungvári Növényvédelmi Hivatal fertőtlenítő részlegébe kerültem. A munka mellett elvégeztem az Ungvári Állami Egyetemen a biológia–kémia szakot.

Ezek alatt az évek alatt annyira megszerettem a növényvédelmet, hogy beiratkoztam a Szent István Egyetem Növénytudományi Doktori Iskolájába, Gödöllőre. A doktori fokozatot nyelvvizsga hiányában eddig még nem szereztem meg.

 

– Közben megnősültél…

– A feleségem, Erika beregszászi származású. Egy magyarországi nyári egyetemen ismerkedtünk meg. Miután összeházasodtunk, az ő szülőházában kezdtük meg a közös életünket. Korábban annyira ragaszkodtam Bátyúhoz, hogy el sem tudtam képzelni máshol az életem. Mára megszerettem Beregszászt.

 

Rovarcsapda

– Mi lett az ungvári munkáddal?

– Két év után munkahelyet váltottam: a határőrséghez kerültem, ahol az export-import növények ellenőrzésével, dokumentációjával foglalkoztam. Ennek keretében több határon és kamionterminálban is dolgoztam.

Megvizsgáltuk az árukat, hogy nem fertőzött-e. Ha kellett, mintát küldtünk a növényegészségügyi laboratóriumba.

Később, egy átszervezést követően áttettek Ilosvára, ahol a Járási Növényegészségügyi Hivatal vezetését bízták rám. A bejárás nehézsége miatt arra törekedtem, hogy közelebb keressek állást.

Egy év után lehetőségem nyílt arra, hogy átjöjjek a Beregszászi Járási Fogyasztóvédelmi Hivatal növényvédő szerekkel foglalkozó részlegére.

Ezzel egy időben oktató lettem a Szent István Egyetemnek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára kihelyezett kertészmérnöki tagozatán, valamint a mezőgazdász szakon. Növényvédelmet tanítok a hallgatóknak.

Tavaly ősztől pedig a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége támogatásával falugazdászként is tevékenykedem. A helyi gazdálkodókat látom el növényvédelmi tanácsokkal.

Nemcsak személyes kapcsolat formájában adok útmutatást a gazdáknak: rendszeresen megszólalok a Pulzus Rádióban, valamint Gazda néven létrehoztam egy Facebook-oldalt, ahol szintén tájékozódni lehet az aktuális mezőgazdasági feladatokról és problémákról.

Csapadékmérő a Beregszászi járásban

– A növényvédő szerekkel foglalkozó részlegen mi a feladatod?

– A járás földterületeinek növényegészségügyi előrejelzését végzem el. Ez a kártevők jelenlétének felméréséből áll. A mérést rovarcsapdákkal végzem, melyeket a járás területén teszek ki. A kapott adatokat Ungvárra továbbítjuk, onnan pedig Kijevbe küldik az információt.

 

– Ezt a munkát terepen kell végezni.

– Így van, kimegyek a földekre, a gazdaságokba. Megvizsgálom a terményt, hogy van-e rajta kórokozó, kártevő, valamint megbecsülöm azok egyedszámát.

 

– Ezt hogyan teszed?

– A rovarcsapdák segítik ezt a munkát. Amikor egy-egy kártevő megjelenik bennük, meg tudjuk állapítani, hogy mennyire terjedtek el adott területen, illetve ki tudjuk számítani a permetezés legoptimálisabb idejét.

Ilyen rovarcsapdával észleltük a kukoricabogár első megjelenését a ’90-es években Tiszaújlaknál.

Részlet a Pályi Béla rovarcsapda-táblázatából

– Vegyünk egy konkrét növényvédelmi problémát!

– Tegnap egy megperzselődött búzamezőt néztem meg. Valószínűleg a rossz minőségű lombtrágya áll a probléma hátterében. Sajnos nálunk ez gyakran előfordul. A gazdák sokszor olcsó, ám rossz minőségű műtrágyát vagy permetszert használnak. Vannak olyan gazdaboltok, amelyeket szívesen ajánlok, mert tudom, hogy a náluk forgalmazott szerek megbízható forrásból származnak.

Sokszor egy-egy szer neve sem garancia, mert már azokat is hamisítják.

 

– Ha egy gazdálkodó igazán jó termést akar, mi az első lépés?

– Nagyon fontos lenne, hogy talajmintát vegyen és bevizsgáltassa az általa művelt földet. Sokat számít a föld pH-értéke. Savas talaj a bevitt műtrágya csak bizonyos százalékát veszi fel, míg a lúgos talaj az egészet. Márpedig a Beregszászi járás talaja főként savas. Ezen megfelelő kezeléssel lehetne javítani.

A gazdák viszont erre nem figyelnek oda. Legtöbbször az is probléma, hogy nem végzik el a növényfejlődés egyes szakaszainál a megfelelő trágyázást.

Cseresznyelégy

– Mi az, amire még ügyelni kell?

– Nagyon fontos a növényvédelem. A termésnek a kártevőkkel, betegségekkel szembeni megóvása. Minden kultúrnövénynek megvan a maga kártevője. Ezek ellen védekezni kell kémiai vagy biológiai alapon. Kárpátalján egyelőre a kémiai eljárás a bevett, itt nincs biotermesztés.

 

– Mennyire károsak a kémiai szerek?

– Többször beszélnek arról, hogy ezek az anyagok rákkeltő hatásúak. Én azt mondom, hogy ha betartjuk a szabályokat, nem lehet baj. Ezek közé tartozik az élelmiszer-egészségügyi várakozási idő, vagyis az az időtartam, amelynek az utolsó növényvédelmi kezelés és a betakarítás között kell eltelnie, hogy a termék ne tartalmazzon a megengedettnél több növényvédőszer-maradékot.

 

– Erre te is odafigyelsz?

– Beregszászban kicsi a kertünk, csak gyümölcsfák férnek el benne. Ám ezek védelménél betartom a szabályokat.

Mezőgazdasági terület a Beregszászi járásban

– Az elmúlt évtizedekhez képest mennyit változott a növényvédelem?

– Megnőtt a kártevők száma; megváltozott a klíma. Nincsenek igazi, többnapos faggyal járó telek, amelyek alatt elpusztulnának a kártevők és a kórokozók. Ezeket a tényezőket is figyelembe kell vennünk.

A mezőgazdaság egyébként is kiszámíthatatlan. Elég egy jégeső, ami tönkreteszi több hónap munkáját.

 

– Milyennek látod a kárpátaljai mezőgazdaságot?

– A kárpátaljai gazdálkodók több lábon állnak, többféle növényt termesztenek. Népszerűek a gyümölcsösök, diósok, a szamócatermesztés. Többnyire viszonteladóknak adják le a termést. Jó lenne, ha lennének hűtőházak, illetve szemes terményt tároló raktárak.

 

– Milyen terveid vannak?

– Megmaradni itt, Kárpátalján, és becsületes munkával biztosítani a családom megélhetését.

 

– Így legyen! Isten áldását kívánom a munkádra és a családodra!

 

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in Beregszász, falugazdász
Szólt a fülemüle Beregszászban

A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány ötödször rendezte meg a Szól a fülemüle elnevezésű népzene- és néptánc tehetségkutatót Kárpátalján. A döntőt május...

Close