Kezdőlap » Sorozatok » Mesterségem címere » Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: óvodavezető

Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: óvodavezető

A magyar történelemben közel kétszáz éve jelent meg az óvoda, vagy – ahogy akkoriban nevezték – a kisdedóvó intézménye.

Az első óvodát 1828-ban nyitotta meg a budai Krisztinavárosban Brunszvik Teréz, aki Pestalozzi pedagógiájának szellemében foglalkozott a kisgyermekekkel. Az eleinte német nyelvű kisdedóvóban a gyermekek őrzése és gondozása mellett az olvasás, az írás és az alapvető vallási ismeretek elsajátítására törekedtek.

Néhány évvel később, 1836-ban már vidéken is megnyíltak az első óvodák. Egy év múlva pedig Tolnán megkezdődött az óvodapedagógusok képzése. Így vette kezdetét a magyar óvodatörténet. Az eltelt két évszázadban szinte minden településen, így Kárpátalján (az egykori Beregi, Ungi, Ugocsai és Máramarosi vármegyék területén) is sorra alapítottak óvodákat. Működtetésük nem volt egyszerű a XX. század zivataros évtizedeiben, ám szükségességüket mi sem bizonyítja jobban, minthogy jelenleg is 87 magyar nyelvű óvoda működik régiónkban.

Ezek közül az egyik legrégebbi Makkosjánosiban található. Az Oltalom nevű intézmény fiatal és energikus vezetője, Sirokai Marianna, aki három éve áll az óvoda élén.

Vele beszélgettem.

 

– Meséljen a saját gyermekkori óvodás élményeiről!

– Kisbégányban nőttem fel, ott jártam óvodába és általános iskolába. Az édesanyám és a nagymamám a helyi óvodában dolgozott. Még első osztályos koromban is visszajártam hozzájuk az iskolai órák után.

Korán megfogalmazódott bennem az elhatározás, hogy kisgyermekekkel szeretnék foglalkozni óvónőként vagy tanítónőként.

 

– Milyen lépéseket tett ennek érdekében?

– Az általános iskola befejezése után a Munkácsi Tanítóképző tanítói tagozatán tanultam tovább 2006-ban. A magyar osztályba jártam. A négyéves alapképzés után 2010-ben folytattam a tanulmányaimat és megszereztem a specialist fokozatot.

 

– Közben már munkát is vállalt?

– Beadtam a kérelmemet a járási tanfelügyelőséghez. Tanítói munkát nem tudtak biztosítani, viszont felvettek két hónapra a kisbégányi óvodába nevelőnőnek. Innen kerültem át a makkosjánosi óvodába 2010 októberében. Azóta itt vagyok. Mivel óvónői munkakörben alkalmaztak, meg kellett szereznem az ehhez szükséges végzettséget. Magánúton végeztem el a Rovnói Nemzetközi Egyetem óvodapedagógus szakját 2013-ban.

– Mikor vette át az óvoda vezetését?

– Az intézmény előző igazgatója, Dudás Ilona 2015-ben nyugdíjba vonult. A kollektíva bizalmat szavazott nekem, s felkértek a vezetői állás betöltésére. A feladatom ellátásához újabb tanulmányokra volt szükségem. A magasabb szintű, mesteri fokozatot idén kaptam meg óvodapedagógiából a Munkácsi Állami Egyetemen.

Sokat köszönhetek Dudás Ilonának. Ő mutatta meg nekem a szakma gyakorlati oldalát.

 

– Mutassa be a munkahelyét!

– A jánosi óvodában jelenleg három csoport van, amelybe 67 gyermek jár. 2016 előtt az óvodaépület állapota miatt csak két csoport működtetésére volt lehetőségünk.

A makkosjánosi óvodához fiókintézetként hozzátartozik a balazséri óvoda is. (A két településnek közös az önkormányzata – a szerk.), amelynek szintén én vagyok a vezetője. Ott két csoportban 45 gyermeknek tudunk ellátást biztosítani.

 

– A meglévő férőhelyek mennyiben fedezik a két település igényeit?

– Úgy tűnik, hogy elegendő helyünk van. Minden év augusztusában bocsátjuk ki az óvodából a nagycsoportosainkat, s a helyükre érkeznek a kicsik. A szülők kérvény formájában előre jelezhetik a szándékukat, hogy a mi óvodánkban szeretnék elhelyezni a gyermeküket. A beérkezési sorrendet figyelembe vesszük. Jelenleg jánosiban 17 gyermek van a várólistán.

– Mi alapján osszák csoportokra az óvodásokat?

– A gyerekeket korosztályok szerint bontjuk csoportokra. A kiscsoportba kerülnek a másfél–hároméves apróságok. A jánosi részlegünkben most 17 kiscsoportos van, róluk egy óvónő és egy dada gondoskodik. Nincs könnyű feladatuk, hiszen a csöppségek közül többen még nem járnak, nem beszélnek, és még nem jutottak el a szobatisztaságig

Aztán, ahogy a gyerekek elérik a harmadik esztendőt, áttesszük őket a középsősökhöz. Végül ötéves koruktól nagycsoportosként fejezik be az óvodát. A gyerekek számától függően időnként vannak átfedések a csoportbeli beosztásokban.

 

– Hány munkatársa van a két óvodai részlegnek összesen?

– Most a két óvodai részlegben 32 fő dolgozik, ebből kilencen töltenek be óvónői szerepkört, ám csak négyüknek van megfelelő végzettsége. Az elmúlt évek elvándorlási hulláma bennünket is érintett. Az alulfizetés miatt több munkatársunk elhagyott bennünket, s egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találnunk a helyükre. A gyermekek is megsínylik az állandó változást.

 

– Említette, hogy a jánosi részleg két éve bővült ki. Ha jól tudom, az óvoda épületének első része valaha görögkatolikus kántortanítói lakás volt, melyet a szovjetek elkoboztak az egyháztól. A rendszerváltás után a görögkatolikusok visszakapták az épületet, s ebben alakították ki 2016-ban az új óvodai csoport helyét.

– Így van. A helyi görögkatolikus pap, Egressy Miklós közbenjárására magyarországi támogatásból sikerült felújítani az épületet, mely továbbra is a görögkatolikus egyházközség tulajdona, ám az óvoda használhatja. A makkosjánosi önkormányzat pedig vállalta az épület fenntartását és a benne működő óvodai csoport költségének finanszírozását. Ennek köszönhetően 25 férőhellyel bővült az óvodánk.

 

– Várhatóan hány nagycsoportosuk kezdi meg szeptembertől az iskolai tanulmányait?

– A jánosi óvodában 17, a balazsériban 15 gyermek éri el őszig az iskoláskort. Hogy közülük hányan lesznek iskolások, az még bizonytalan, ugyanis előfordul, hogy a szülő úgy dönt, ad még egy év haladékot a gyermekének. Az óvodánk erre a plusz egy évre is biztosítja az ellátást.

 

– Milyen tannyelvű iskolát választanak leginkább a jánosi és balazséri szülők a gyermekeiknek?

– A magyar tannyelvű iskolákat részesítik előnyben. Egyrészt azért, mert maguk a szülők sem tudnak jól ukránul, másrészt pedig azért, mert a most alkalmazott ukrán tanterv miatt azok a gyerekek, akik nem anyanyelvi szinten beszélik hatévesen az ukrán nyelvet, nagyon nehezen tudnak helytállni az államnyelven oktató iskolákban.

 

– Helyi vagy beregszászi iskolába adják inkább a gyerekeket ebben a két faluban a szülők?

– Ez leginkább attól függ, hogy az adott család meg tudja-e oldani a gyermek bejárását a városba. A többségük itt marad Makkosjánosiban.

 

– Az óvodában milyen iskolai felkészítésben részesülnek a gyerekek?

– Amikor idekerültem a jánosi óvodába, igyekeztem a tanítói szakon szerzett ismereteimet kamatoztatni az óvodai csoportban is. Nálunk a nagyok, mire elballagnak, már magabiztosak a tízes számkörben. A hangokkal is megismerkedünk. A munkatársaink mind magyar ajkúak, ám igyekszünk egy-egy ukrán kifejezést is megtanítani a gyerekeknek.

 

– A vezetői munkája mellett van lehetősége részt venni a csoportok munkájában?

– Igyekszem minden nap mindegyik csoportot meglátogatni, noha vezetőként rengeteg adminisztratív teendőt kell ellátnom.

A balazséri óvodánkban kezdem a napot reggel hétkor. Már csak azért is, mert ott élünk a férjemmel. A délelőtt folyamán átjövök Jánosiba, majd kora délután visszamegyek a balazsériakhoz. Emellett a munkatársakkal rendszeresen összeülünk átbeszélni a programokat és a feladatokat.

 

– Milyen tervei vannak?

– Szeretnék továbbra is ebben a szakmában dolgozni. Ha már ennyit tanultam, akkor itt szeretném kamatoztatni a tudásomat. A férjemmel gyermeket is tervezünk. Nehéz azonban megmondani, hogy mi várható Kárpátalján a jövőben.

 

– Isten áldását kívánom a további munkájához!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in Balazsér, görögkatolikus, Makkosjánosi
Kárpátalja anno: a mátyfalvi görögkatolikus templom

A Mátyfalvi Görögkatolikus Egyházközség ugyan az egyik legősibb kárpátaljai görögkatolikus közösség, mégis csak 2001-ben vált önállóvá.

Close