Kezdőlap » Sorozatok » Mesterségem címere » Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: szülész-nőgyógyász

Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: szülész-nőgyógyász

A nőknek nem akármilyen szerep jutott a teremtésben: az ő feladatuk, hogy boldoggá tegyék a férfiakat, társaik legyenek, s világra hozzák a megfogant életeket. Ez egy örök, áldott hivatás. Csak az alatt a néhány másodperc alatt, míg e sorokat végigolvassuk, a Földön közel száz asszony hoz világra új életet, s több ezren tudják meg, hogy anyai örömök elé néznek. Ám a női test igen törékeny, számos veszély fenyegeti: az orvostudomány fejlettsége ellenére sokan nem élik túl a szülést, s nem láthatják felnőni gyermeküket. Még többen vannak, akiket korunk egyik leggyakoribb ráktípusai, a méhnyakrák és a mellrák veszélyeztetnek, vagy akik a meddőség terhét hordozzák. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mi, nők, nagy hangsúlyt fektessünk egészségünkre, s kötelességünknek érezzük az ehhez szükséges – még ha oly kellemetlen is – vizsgálatok elvégzését. Ma már Kárpátalján is számos lehetőség áll a rendelkezésünkre, hogy megbízható szülész-nőgyógyászati vizsgálaton és kezelésen vegyünk részt. Erről győzött meg a Nagyszőlősi Járási Kórház szülész-nőgyógyászával, méhszájpatológusával, dr. Stul Ilonával folytatott beszélgetés.  

 

– Ilona, életed folyamán számos városban és településen éltél, tanultál. Salánkon születtél, Grúziában nőttél fel, majd Nagyszőlősön, Beregszászban, Ungváron és Kijevben tanultál. Végül visszatértél Salánkra, ahol ma is élsz a családoddal, s második évtizede dolgozol a Nagyszőlősi Járási Kórházban. Nézzük végig ezeket a meghatározó állomásokat!

– Salánkon születtem, életem első néhány évét ott töltöttem. Édesanyám odavaló, édesapám pedig grúziai származású. Később édesanyám munkája miatt Grúziába költöztünk, s ott végeztem el az általános iskola első hét osztályát. Idővel visszatértem Salánkra a nagyszülőkhöz. Édesanyám Grúziában maradt, egy minisztériumban dolgozott. Itthon Nagyszőlősön folytattam a tanulmányaimat orosz nyelven. A középiskola befejezése után a Beregszászi Egészségügyi Szakközépiskolában tanultam tovább. Közben megismertem a férjemet, akivel 1992-ben összeházasodtunk.  

 

– Mikor döntöttél úgy, hogy orvos leszel?

– Egész kicsi koromtól kezdve érdekelt a gyógyítás. Gyógyfüveket gyűjtöttem, azzal etettem a babáimat. Tetszett, hogy az orvos egy olyan személy, aki okos, akinek tekintélye, megbecsülése van a társadalomban.

 

– Milyen orvos akartál lenni?

– Sokáig gyermekorvosnak készültem. Majd az egyetemen alakult ki a szülész-nőgyógyászat iránti érdeklődésem. Mire eldöntöttem, hogy ezt a szakirányt választom, már én is átéltem a szülés élményét.

 

– Hol szereztél diplomát?

– Grúziában végeztem el az orvosi egyetem első évét 1994–1995 között. Ám akkoriban ott hasonló háborús helyzet volt, mint most Ukrajnában, s a családommal nem éreztük biztonságban magunkat. Akkor ugyanis már másfél éves volt az első lányunk. Éppen ezért visszaköltöztünk Salánkra. Jelentkeztem az Ungvári Nemzeti Egyetem orvosi karára, ahol újra kellett kezdenem a tanulmányaimat, mert a tananyag eltérése miatt nem tudták beszámolni a grúziai egyetemen elvégzett évemet. A hatodik év után szakosodtam szülész-nőgyógyászatra. A gyakorlati éveket Ungváron és Nagyszőlősön végeztem el.

 

– Hol kezdtél praktizálni?

– Kezdettől Nagyszőlősön dolgoztam. Egyrészt a kórház szülészeti osztályán, másrészt a poliklinika nőgyógyászati osztályán vállaltam munkát.

 

Kollégákkal (Fotó: www.mukachevo.net)

Kollégákkal (Fotó: www.mukachevo.net)

– Melyiket szeretted jobban?

– Akkoriban az volt a meggyőződésem, hogy a szülészet közelebb áll hozzám, hiszen abban sok örömöt leltem. Ám a sors úgy hozta, hogy végül a nőgyógyászati onkológia felé indultam el.

 

– Mi volt ennek az előzménye?

– A kétezres évek elején nagyon megnőtt a negatív statisztika a mellrák és méhnyakrák területén Ukrajnában. Éppen ezért 2005-ben született egy miniszteri rendelet, amely öt évet adott a járási kórházaknak, hogy méhszájpatológiai osztályokat hozzanak létre. Az állam minden ehhez szükséges anyagi támogatást és eszközbeli feltételt megadott.

 

– Te pedig elvállaltad ennek a programnak a vezetését.

– Épp abban az évben született meg a második gyermekünk, amikor kiadták a rendeletet. Tíz hónapos volt a lányunk, amikor elvállaltam a méhszájpatológiai osztályon a munkát.

 

– Mennyire voltál felkészült ezen a területen? 

– Rájöttem, hogy keveset tudunk az onkológiai eredetű nőgyógyászati betegségekről, így mindenképpen tovább kellett képeznem magam. Először a Kárpátaljai Megyei Klinikai Onkológiai Gondozóintézetbe küldtek el egy hónapra. Ott végeztem el az onkológiai gyakorlatot. Az elméleti tudást azonban saját magamnak kellett kikutatnom. Ezután Kijevben elvégeztem egy kolposzkópiai (hüvelytükrözés – a szerk.) kurzust. Itt újabb lehetőség adódott, felvételizhettem a szülész-nőgyógyászati kar fő kutatóintézményébe. 2007–2013 között magánúton végeztem el a képzést.

 

– Család és munkahely mellett.

– Öt éven át jártam fel Kijevbe. Egy ideig statisztikát vezettem arról, hogy évente hányszor megyek fel a fővárosba. A család és a férjem támogatása nélkül ez nem sikerülhetett volna. Az utazások és laborvizsgálatok költsége engem terhelt. Magamnak kellett fedeznem a laborban használt reaktívok árát is. Ezeket Oroszországból hoztam. Több ezer dollárba került egy-egy vizsgálathoz szükséges elegendő ampullányi reaktív, amelyek által számos érték kimutatható vérből. Nagyszőlősön levettem a betegeimtől a mintát, s a kijevi laboránsok segítettek a vizsgálat elvégzésében.

 

– Megszeretted a nőgyógyászatnak ezt a területét?

– Igen, rájöttem, hogy ezzel akarok foglalkozni.

 

– Mennyire nagy a baj Kárpátalján ezen a területen?

– Két szempontból is rosszak a mutatók: egyrészt nőtt a méhnyakrákban szenvedő betegek száma, másrészt egyre fiatalabbak a betegek. Az idősebb munkatársaim azt mondják, hogy 15–20 évvel ezelőtt a praxisukban nem találkoztak olyan húszéves nővel, akinél méhnyakrák alakult ki.

 

– Mi lehet ennek az oka?

– A méhnyakrák kialakulása elsősorban a humán papilloma-vírussal (HPV) van összefüggésben. Ez a vírus nemi úton terjed, tehát aki nem él nemi életet, annál nem alakulhat ki. Ugyanakkor elég egy-két szexuális alkalom egy 15–16 éves egy lánynak, s ezzel már azt kockáztatja, hogy néhány év múlva megbetegszik a vírustól.

 

– Ezek szerint a HPV évekig lappanghat a szervezetben.

– Így van. A méhnyakrák kialakulásának van egy 8–10 évig tartó időszaka, amely alatt a vírus elkezdi a működését. A kezdeti időben még gyógyítható a betegség.

 

– Ehhez azonban az szükséges, hogy időben kiszűrjék a kórt. Mennyire járnak rendszeresen nőgyógyászati vizsgálatra a kárpátaljai nők? – Sajnos nálunk ennek nincs meg sem a kultúrája, sem a megfelelő propagandája. Talán a fiatalabb korosztály az, amelyik komolyabban veszi a vizsgálat fontosságát.

 

– Milyen gyakran kell felkeresnünk a nőgyógyászunkat, ha egyébként nincs semmilyen panaszunk?

– Évente egy szűrővizsgálatot javaslunk.

 

– Egy vizsgálat mennyi időt vesz igénybe?

– Mindössze 15-20 perc. A levett mintát laborba küldjük, s három-négy hét alatt kapjuk meg az eredményt. Ungváron van a központi laborunk, ám emellett ma már szinte minden járásban találhatók privát laborok, amelyek akár három évre is garanciát tudnak adni, hogy a vérkép alapján nem alakul ki méhnyakrák a páciensnél.

 

– Amennyiben kiderül, hogy baj van, hová fordulhat a beteg?

– Ungváron igen hatékonyan tudják kezelni az onkológiai betegségeket. Ugyanakkor csodára ők sem képesek, csak akkor tudnak segíteni, ha időben érkezik a beteg. Első stádiumban jól gyógyítható a méhnyakrák műtét vagy sugárkezelés által. Későbbi stádiumban azonban már nem műthető, s csökken a túlélési esély.

 

– Néhány éve megjelent a HPV elleni védőoltás. Mennyire találja hatékonynak a vakcinát?

– Erről Ukrajnában még nincs tapasztalatunk. Nálunk nem kötelező a HPV-oltás, a vakcinát pedig nem finanszírozza az állam, így az elég drága. Az én praxisomban eddig közel tíz páciens kérte, hogy adjuk be neki a védőoltást. Ez a szám kevés ahhoz, hogy statisztikát tudjak majd felállítani belőle. A vakcina felfedezése óta még kevés idő telt el, talán tíz év múlva többet tudunk. Az egyértelmű, hogy az oltás megelőzi a vírus terjedését, de az nem biztos, hogy teljesen kivédhető vele a méhnyakrák kialakulása.

 

– Két lányod van. Nekik javasolnád a védőoltást?

– Talán nem. Nem azért, mert nem bízom a vakcinában, hanem azért, hogy a lányaim ne bízzák el magukat, s ne gondolják azt, hogy nem kell odafigyelniük a nemi életükre és az egészségükre.

 

– Mennyire fogadják el az orvosi tanácsodat a lányaid?

– Otthon anyuka és feleség vagyok, nem hallgatnak rám a lányok mint szakemberre. Hiába beszélek nekik a felfázásról meg arról, hogy húzzanak zoknit a lábukra. A kisebbik lányom azért meg szokott kérdezni egy-egy témában, például beszélgettünk már a kamaszkorról és a hormonokról.

 

– Hogy áll most a méhszájpatológiai osztály Nagyszőlősön?

– A miniszteri programot 2005–2010 között finanszírozta az állam, azóta magunkra maradtunk. Ugyanazok a műszereink vannak, amelyeket akkor kaptunk.

 

– Milyen terveid vannak?

– Továbbra is ezen a területen szeretnék dolgozni. Úgy érzem, hogy ha már kiképeztem magam, s értek hozzá, nincs jogom, hogy abbahagyjam. Ugyanakkor új terveim is vannak. Az elmúlt években nagyon megnőtt a meddőséggel küzdők száma. Szeretnék ezzel is foglalkozni.

 

– Isten áldását kívánom a munkádra és az életedre!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

 

4 hozzászólás

  1. Szakács Fazekas Gabriella

    attól félek, hogy Magyarországon ezért nem kap dícséretet bizonyos nők részéről.. rémélem, nem fogják bántani.

  2. Az èn kedves doktornőm! Nagyon szeretem! Becsületes,aranyos,okos!!!

  3. Seregi Timea

    Attól, hogy a fiatal lányok megkapják a védőoltást, nem bízhatja el magát senki, ugyanis a HPV vírus csak bizonyos(legveszélyesebb) típusai ellen nyújt védelmet. Ezen kívül még többszáz HPV vírus van, ami megbetegíthet, illetve bajt okozhat. Tehát a védőoltás nem válthatja ki az évenként ajánlott méhnyakszűrést. Ezt tisztázni kell minden védőoltást felvevő fiatal lánnyal, még ha kevesen is vannak! A másik megjegyzésem e témában: Tisztázni kellene a fogalmakat! Méhnyakráknak nevezzük azt a kórfolyamatot, amiről szó van, semmi esetre sem méhszájrák! A méhnyak az az anatómiai képlet, amelyen a kóros sejtek elfajulnak, és méhnyakrákot okoz. A méhszáj a méh üregéig vezető csatorna, amelyet a méhnyak alakít ki. Egyebekben minden elismerésem a doktornőé, aki hitt önmagában és bizonyára nem kevés áldozathozatal mellett véghezvitte célját. Kívánok neki sok erőt, egészséget, és pályafutásában pozitív eredményeket és sikereket!

  4. Judith Bakosh

    Gratulálok Ilona ! További sikeres munkát, és jó egészséget kívánok sok sikert, erőt ehhez a hasznos munkához ! http://st.depositphotos.com/1713610/2974/v/950/depositphotos_29743189-stock-illustration-congratulations-bouquet-of-roses.jpg

Szólj hozzá!

More in méhnyakrák, Nagyszőlős, orvos
Kárpátalja anno: egy kárpátaljai ’56-os

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára emlékeztünk az elmúlt napokban.

Close